Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 17 (338. szám) - Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
235 hogy az Országgyűlés képviselői a módosító indítványokról, mindenki a jogával élve, itt, a plen áris ülésen fog dönteni. Ezt a jogot átveszi adott esetben egy illetékes bizottság egy törvényjavaslat tárgyalásánál, ha egy lesz kijelölve tárgyaló bizottságként, és ez a bizonyos törvényhozási bizottság. Ennek természetesen az az eredménye, hogy egy adot t törvényhozás tételes módosításairól dönt. És a törvényhozásnak lényeges kérdése az, hogy milyen módosító indítványokat fogadunk el, adott esetben az Országgyűlés 199 képviselőjéből 40nek vagy 50nek lesz csak joga, a többinek csak annyi adatik meg, hogy egyetlen gombnyomással a törvényalkotási bizottság által beterjesztett indítványról tudjon szavazni. Ezzel kapcsolatban egy módosítót próbált a Jobbik még betenni, hogy legalább ilyen esetben is legyen majd meg a három kikérés lehetősége. Vagyis a törvény alkotási bizottság az, amely a mi meggyőződésünk szerint sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét, mert magában a törvényalkotási folyamatban adott esetben ki lesznek rekesztve képviselők. Mondok egy példát. Én nem vagyok tagja az oktatási, tudományos bizottságnak. Ugyanakkor a szakmai hátterem miatt ezeknek a törvényjavaslatoknak a tárgyalásában részt vettem. Itt tudtam indokolni a részletes vitában azokat a módosítóimat, és azokból volt, amit el is fogadott a vita után a többség. Lehet azt mondani, h ogy ez szimbolikus, és bekerült a felsőoktatási törvénybe. További javaslataim az egyharmadot megkapták. Ettől kezdve nekem, aki az EUügyek bizottságának tagja vagyok, egy hasonló bizottsági elosztásban semmilyen lehetőségem nem lesz, sem a javaslataimat személy szerint kifejteni, sem szavazni róla. Tehát ezért nyújtottuk be ezt a módosító indítványt. A másik egy csomag, a 2., 5. és 7. ajánlási pontban szerepel. A dolog lényege, hogy megszünteti azt a lehetőséget, hogy a képviselők a bizottsági ülésen dönt éshozatalnál egymást helyettesíteni tudják, tehát egy képviselő egy másik képviselőt felhatalmazással helyettesítsen. Ezt annak idején beadtam országgyűlési határozati javaslatként, úgy utasította el a tárgysorozatbavételt az illetékes bizottság, hogy egy etlenegy nem szavazat nem volt, és semmi ellenérv nem volt, csak tartózkodás. Ezzel utasították el. Tudniillik ez aztán a legsúlyosabban sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét, alkotmánysértő, alaptörvénysértő. Csak egyetlen példát hadd mondjak! A b izottságnak lehetősége van arra, hogy kétharmados döntéssel a helyszínen bővítse a tárgyalási pontokat. Tehát az a bizonyos feltétel, hogy adott esetben a helyettesítő képviselő attól, akit helyettesít, tételes információkat kap, hogyan szavazzon, ennek mé g az elvi lehetősége sem áll fönn, mert ott, a helyszínen kétharmaddal napirendre veszünk egy új napirendi pontot, elhangzik a vitája, a döntés. És vigyázzunk, most már nemcsak olyan döntés lesz, mint itt, hogy ajánljuk vagy nem, tényleges törvényhozási mó dosító szavazás lesz. És a vita végén valaki így fog csinálni (Felemeli a két kezét.) , neki két szavazata van, aki pedig ezzel a joggal nem él, annak egy szavazata van. Tehát az eddig is alkotmányellenes, alaptörvényellenes eljárás azzal súlyosbodik, hogy most már egyértelműen a törvényhozási aktusba kerül be. Ezt követően én az Alkotmánybírósághoz fordultam ebben az ügyben, azonban 2012. január 1től normakontrollt kérni csak 98 képviselő együttes beadványával lehetett. A továbbiakban azért nem léptem, 20 12. január 1. után, mert önök is emlékeznek arra, hogy több magas szintű ígéret hangzott el, hogy kérem szépen, ezen nem változtatunk, de az új Országgyűlésben, ahol már “főállású” képviselők lesznek, akik nem lesznek ennyire leterhelve, ott már ezt a kett ős szavazást el fogjuk törölni. Nem törölték el, és ezzel a lehetőséggel kívánok most élni. Tudom, van egy praktikus szempont, hogy azért minden bizottságban biztosítani kell adott esetben a kormányon lévők mandátumarányos többségét, és ha valaki mégsem ér rá, nem megy el, ezek olyan szempontok, amelyeknek van, persze, gyakorlati logikájuk. De az az alapvető alaptörvényellenesség, ami ilyen súlyosan tesz különbséget egy döntéshozatalnál a jelen lévő két képviselő között, meggyőződésem, hogy alkotmányellene s, és ezért valóban nem akartam az Alkotmánybírósághoz fordulni, de most meg fogom tenni, alkotmányjogi panasz kapcsán, mivel ez engem személyesen érint. És még hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselőtársaim, bár olyan sokan nincsenek ott, egykét bizottságo t ismerek: hogyan zajlik ez a
