Országgyűlési Napló - 2013. évi téli rendkívüli ülésszak
2013. december 16 (337. szám) - A Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
117 magyar, egy székelykevei magyar székely ember lőtte le. Úgyhogy ez remek teljesítmény volt, és gratulálunk neki ezúton is. De azért az megengedhetetlen, hogy a magyar diplomácia nem azt az utat v álasztotta, hogy egyszerűen azt kérje a NATOtól, hogy akkor engedek leszállási lehetőséget, ha az összes hidat lebombázzák, izolálják Délvidéket Szerbiától, és bevonul oda a NATO ugyanolyan jogcímen, mint ahogy azt Koszovóba is megtette. Ahogyan most is o tt állomásozik már hosszú évek óta, több mint tíz éve a koszovói nemzetközi biztonsági erő, és most lehetne egy vajdasági biztonsági nemzetközi erő, amely garantálná a délvidéki magyarság biztonságát. Ez kizárná azokat az atrocitásokat, amelyeket jelenleg a magyar közösségnek el kell szenvednie. És garantálná azt, hogy végre élvezhessék azokat a jogokat, amelyeket például most a koszovói albán közösség élvez, egy önálló államiságot értek el, de nyilván egy területi autonómia is megfelelő formátumú lenne öná lló egyetemmel, nyelvhasználattal, a diszkrimináció minden formájának megszüntetésével. Elég szégyen az, hogy annak a hét délvidéki fiúnak 13 hónapot kellett börtönben ülni, akiket tavaly egy éve egy temerini kocsmai verekedés során közel 30 szerb majdnem megölt, és csak velük szemben indult fogva tartás, előzetesbe vágás mellett eljárás. Egy nagyon kemény lobbimunka után Strasbourgban, az Európa Tanácsban, Európai Parlamentben, itt Budapesten, majd Temerinben folytattunk akciókat, és ennek nyomán vagy talá n ennek nyomán is, hogy próbáljak visszafogottabban fogalmazni, szabadlábra engedték nemrég a fiatalokat. Ez mutatja, hogy nyomást kell gyakorolni erőteljesen, keményen kell fellépni. Azt hiszem, egy történelmi mulasztás volt ez a magyar politika részéről annak idején, hogy nem kérték a nemzetközi erők beavatkozását a Délvidék, a vajdasági magyarok tekintetében. Ez még nem késő. Sajnálatos módon a menekültek, pont a Koszovóból érkező nagyszámú szerb és cigány menekült jelentős mértékben veszélyezteti a béké s egymás mellett élést. Konkrétan Temerinben is a konfliktusokat jórészt ezek a menekültek okozzák. Zentára például Rácz Szabó László nem engedte be őket, gyakorlatilag az akkori városi vezetés úgy döntött, hogy minimálisra korlátozza a bemenekülés lehetős égét. E menekültek betelepítése európai uniós pénzből történik egyébként. Sőt, még a Nyugatról visszatoloncolt személyek is így kerülnek Délvidékre. Visszatérve Koszovóhoz, azt tapasztaltam ott, hogy egy nagyon jó irányba tartó államról van szó . Ez a légi megállapodás a koszovói biztonsági erőkkel pedig nyilván eszköz lehet arra, hogy Magyarország még legitimebb módon mutasson rá annak a kettős mércének a tarthatatlanságára, amit Szerbia képvisel. Szerbia ugyanis az ÉszakKoszovóban élő 80 ezer szerb számára maximális jogokat, területi autonómiát követel. Jártam ott, el tudom mondani, hogy az északkoszovói szerb rész egy teljesen intakt módon szerbek lakta rész az Ibártól északra, ott egyetlenegy albán nem mozog. Meg kell mondanom őszintén, hogy szerintem a legjobb megoldás egyértelműen az lenne, hogy valamilyen módon el kell rendezni ezt a kérdést. Tehát nem látom egészségesnek azt, hogy ez a szerb közösség a koszovói államba van kényszerítve. (20.00) Mint ahogy DélKoszovóban is van egykét enk lávészerű szerb falu, ahol az ember egy albán közegből beér egyszer csak egy szerb faluba, ahol hatalmas Šešeljplakátok vannak, óriási szerb zászlók, biztonsági posztok, állig felfegyverkezett, csetnik öltözetű úriemberek, de DélKoszovóban, ahol gyakorla tilag teljesen körbe vannak zárva. Tehát itt azért van még belekódolt konfliktus az adott helyzetben. Egy biztos, hogy Koszovó példája azt mutatja, hogy ha egy nemzeti közösség megszervezi magát, hosszú távú stratégiai célokat követ, saját oktatási rendsze r, második társadalom, Rugováék megszervezték az alternatív koszovói albán társadalmat, és ennek nyomán gyakorlatilag egy szerződő féllé tudtak válni hosszú évek után. Nekünk is ezt az utat kell követnünk, véget kell vetni ennek a nagyon gyáva politizálásn ak, hogy kisebbségi jogokat kéregetünk az elcsatolt területek magyarsága számára. Önrendelkezést kell követelnünk.
