Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SPALLER ENDRE, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója:
89 Vit a volt abban is, hogy ez a most benyújtott javaslat vajon szakmailag mennyiben megalapozottabb és mennyiben indokoltabb ahhoz képest, mint amit korábbi javaslatként annak idején az Országgyűlés tárgyalt, de végül is nem került bevezetésre. A korábbi jegyba nkelnök személyére szabott korábbi javaslattal kapcsolatban alakult ki az a bizonyos polémia, amelyet részben képviselőtársam most itt érintett, ámbár annak lényege mégiscsak az volt, hogy akkor a benyújtott indítványa a kormánynak tartalmazta azt a konkré t megfogalmazást, hogy az addigi jegybankelnök az ezt követő időszakban, mármint a törvény elfogadását követő időszakban pusztán alelnöki státussal rendelkezett volna az új szervezetben. Erre most nem tértek ki, nyilván bizalmi ember vezeti a jegybankot a jelen helyzetben, és a bizalmi ember megkapja a kormánytöbbség bizalmát arra, hogy a későbbiekben is ő vezesse ezt az intézményt. Ez a polémia ugyanakkor semmiképpen nem meggyőző az ellenzék számára a tekintetben, hogy a benyújtott javaslat jó lenne, és he lyes lenne október 1jétől ezt az átalakítást megcsinálni, még akkor sem, hogyha szerepel a javaslatban a korábbi PSZÁFos dolgozók átvételére vonatkozó kötelezettség, hiszen elég nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ez még semmifajta garanciát nem je lent a továbbiakra nézve a tekintetben, hogy ezek a dolgozók a későbbiek során milyen munkakörben, milyen feltételekkel tudnak vagy nem tudnak tovább dolgozni. A másik számvevőszéki bizottsági hatáskörbe tartozó kérdése ennek a bizonyos javaslatnak pedig a rra vonatkozik, amiről államtitkár úr is az imént az expozéjában beszélt, hogy olyan kötelezettsége Magyarországnak, amennyiben fölmerülne a korábbi általunk képviselt álláspontnak megfelelően, immáron a kormány is belátja, hogy nem írhatja elő alaptörvény i szinten kötelezően, hogy ebben az esetben, ha fizetési kötelezettség merül fel, akkor erre új adóbevételt kell kivetni, azaz nem kötelező a továbbiakban a benyújtott javaslat szerint ilyen jellegű új sarc kivetése a későbbiek során. Ámbár, mint ahogy ott a kormányt képviselő államtitkár elmondta, ez a lehetőség továbbra is a kormány lehetőségeként fönnmarad, azaz élhet ezzel a kormány, de nem kötelezően kell ezzel élnie. Ez is egy vitatott, általunk legalábbis vitatott megoldás, főleg úgy, ahogyan a bizot tság vitájában az egyik kormányoldali reakcióban elhangzott, mármár megelőlegezve azt, hogy belátható időn belül nem Európában, hanem egy Európán kívüli bíróságon születik olyan elmarasztaló ítélet a magyar kormány helytelen döntése miatt, ami miatt bizon y majd ezzel élni fog a kormányzat. Én csak remélni merem, hogy nem egy 2010ben hozott helytelen gazdasági miniszteri döntés eredményeként majdan választott bírósági eljárásban Magyarországgal szemben meghozandó ítélet vaskos fizetési kötelezettségére cél zott és gondolt a kormány képviselője a bizottság vitájában, amikor erről beszélt, és nagyon szeretném, ha nem ezt tekintené majd a mostani kormány egyfajta próbájának a vélhetőleg többség által majdan elfogadandó módosításnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Spaller Endre képviselő úr, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója. Megadom a szót, képviselő úr. SPALLER ENDRE , a fogyasztóvédelmi bizottság el őadója : Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. A fogyasztóvédelmi bizottság a mai ülésén megtárgyalta ezt a javaslatot, megállapította, hogy a vallási közösségek esetében igazából nagy változás nincsen ahhoz képest, amit a korábbiakban elfogadtunk, itt néhány vált ozásról, inkább terminológiai változásról van szó. Ugyanígy a kormányzat elérte azt a célját is, hogy a kampányok olcsóbbak legyenek, az adófizetőknek ne kerüljön pénzbe, ne kerüljön annyira sok pénzbe. Hogyha egy másik módszerrel, akkor egy másik módszerr el érte el, nem baj, a lényeg az, hogy magát a célt sikerült elérni. A bíróságok kapcsán ugyanakkor volt egy másik ügy, amelyben a kormányzat nem érte el teljes mértékben a célját, ám azt megállapította a fogyasztóvédelmi bizottság, hogy érdemes volt érte küzdeni, hiszen egy sokkal olcsóbb megoldás lett volna az emberek számára, mintegy évi 1,1
