Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 9 (299. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. KUPCSOK LAJOS, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: - ELNÖK (Jakab István): - KOVÁCS TIBOR, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
90 milliárddal került volna kevesebb pénzbe, mint így ez a mostani. Éppen ezért a fogyasztóvédelmi bizottság többsége támogatja ezt a javaslatot, és elfogadásra javasol ja. Köszönöm a szót. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, aki a gazdasági és informatikai bizottság álláspontját ismerteti. (19.10) DR. KUPCSOK LAJOS , a gazdasági é s informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A gazdasági és informatikai bizottság mai ülésén foglalkozott a Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása címmel benyújtott törvén yjavaslattal T/12015. szám alatt. Azokat a cikkeket vizsgáltuk, amelyek főként a gazdasági és informatikai bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartoznak. Az egyik módosítási javaslat ennek megfelelően kiveszi az alaptörvényből azt a kötelező automatizmust , miszerint ha az államháztartás egyensúlyát egy külső, bizottsági vagy bírósági döntéssel meghatározott fizetési kötelezettség ingatná meg, akkor ezt különadó formájában kell megteremteni. Úgy gondoljuk, hogy a mindenkori kormánynak szabadsága kell hogy l egyen nemcsak kétharmados, de feles törvényekben is, hogy bármilyen közterhet kivessen, tehát nem alaptörvényi automatizmus szükséges ehhez, hanem ez a mindenkori kormányok döntése lenne. Egy másik módosítási javaslat a már közismert váltást önti formába, tartalomba, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank ellátja a PSZÁF feladatait is. Nagyon fontos konklúziója ennek a módosítási javaslatnak, hogy ha bármilyen nemzetközi fizetési kötelezettséget állapítanak meg Magyarországgal szemben, akkor nem mindegy, hogy ennek a kiegyenlítésére milyen formában és kiknek a terhelésével kerül sor. Gondolok itt arra, hogy mondjuk, multinacionális cégek terhelésével, és nem a lakosság terhelésével kerülne erre sor. A gazdasági és informatikai bizottság végül 16 igen szavazatta l, 6 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta a módosítási javaslatot. Köszönöm a figyelmüket, és kérem, támogassák a javaslatot. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, ak i a bizottságban kialakult kisebbségi álláspontot képviseli. KOVÁCS TIBOR , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy a gazdasági bizottságban csak kisebbségi vélemény hangzott el, a többségi vélemény nem hangzott el, ilyen formában különösen nem, ahogy a képviselőtársam itt előadta; hacsak azt nem tekintjük többségi véleménynek, hogy a többség egyébként - olyan arányban, mint ahogy a képviselő úr elmondta - megszavazta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. Szeretném hangsúlyozni, mert még ma itt nem hangzott ez el, hogy a gránitszilárdságú alkotmány ötödik módosításáról van szó. A gazdasági bizottságban valóban csak a gazdaság területét érintő módosításokról esett szó, de azért az mégiscsak fontos momentum, hogy Rétvári államtitkár úr azzal a felütéssel adta elő a kormány képviseletében a törvényjavaslatot, hogy bizony a kormánynak esze ágában sem volt módosítást ben yújtani az alkotmányhoz, de ezek a csúnya nemzetközi szervezetek meg az Európai Bizottság kikényszerítették ezt a változtatást, pedig a kormány legjobb szándéka szerint ezt nem tette volna meg. Annak ellenére természetesen, hogy ezek a nemzetközi szervezet ek és mindenki, az ellenzék is - amely egyébként kritikát fogalmazott meg annak idején az alkotmány elfogadása kapcsán - már fölhívta a figyelmet arra, hogy tisztelt képviselőtársaim, ez mégsem járja. Például, ha a kormány intézkedései kapcsán egy nemzetkö zi bírósági vagy európai
