Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 23 (304. szám) - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 49/2010-2014. AIÜB számú eseti jellegű állásfoglalásának elutasítását kezdeményező kérelemről - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke:
715 (18.30) Tisztelt Országgyűlés! A jegyző úr ismertette azt az állásfoglalástervezetet, amelyet az alkotmányügyi bizottság fogadott el az ülésén. Ezzel az állásfoglalással két probléma van. Az egyik az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha elolvassák, ez lényegesen túlmutat ezen a, ha úgy tetszik, bagatell eseten. Ugyanis azt jelenti, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tartalmilag nem vizsgálja, hogy az ülésvezető elnök helyesen döntötte, csak azt, hogy az ado tt szituációban volte lehetősége mérlegelésre. Ezt jelenti, amit önök elfogadtak és most megerősíteni kívánnak. Nem vizsgálta, hogy tartalmilag igaza volte az elnöknek vagy sem, hanem annyit mond, ezt jelenti ez az állásfoglalás, hogy ha az elnök megvonj a a szót, és annyit tesz hozzá, hogy azért, mert csak, akkor az is házszabályszerű. Én pedig úgy gondolom, hogy ezt nem lehet elfogadni. Nemcsak azért, mert ennek olyan következményei vannak, hogy tulajdonképpen teljes mértékben kiüresíti a Házszabály álta lam idézett szakaszát… (Közbekiáltás a Fidesz padsoraiból: Ülj már le!) Le fogok ülni, de előbb elmondom, képviselőtársaim, amit szeretnék. (Az elnök csenget.) Szóval kiüresíti a Házszabály idézett paragrafusát és bekezdését, ugyanis ha tartalmilag nem viz sgálhatja meg az alkotmányügyi bizottság, hogy egy ülést vezető elnök helyesen dönt vagy nem, akkor egyszerűbb lenne ezt a szakaszt hatályon kívül helyezni. Mert formailag persze mindig igaza van, képviselőtársaim, ez biztos! Másodszor, azt gondolom, talán önök is képesek mindahányan megérteni azt az egyszerű logikai eszmefuttatást, hogy ha ugyanarról a témáról beszélünk ketten, akkor vagy egyikünknek sincs igaza, vagy mindkettőnknek igaza van. Ha egy részletesvitaszakaszban az államtitkár ugyanarról beszé l, mint a képviselő tartalmilag, akkor vagy az államtitkár is eltér a tárgytól és akkor a képviselő is, vagy az államtitkár sem tér el a tárgytól, de akkor a képviselő sem. Szerintem ez viszonylag egyszerű logikai okfejtés. Ehhez képest az ülésvezető elnök akkor jár el helyesen és házszabályszerűen, hogy ha vagy mindkét felszólalóra, az államtitkárra is és a képviselőre is rászól, figyelmezteti őket, hogy térjen a tárgyra, vagy akkor jár el helyesen, ha egyikőjüknek sem szól bele a felszólalásába. De, tiszt elt képviselőtársaim, a logika egyszerű szabályai alapján (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) az biztosan nem lehet házszabályszerű és pártatlan magatartás az ülésvezetőtől, hogy az ugyanabban a témában megszólaló két képviselő közül az egyikre rászól, a másikra meg nem. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezért elfogadhatatlan az az állásfoglalás, amely előttünk fekszik. Értem én, hogy önök most már nagyon sokadszor próbálják mentegetni a saját ülésvezető elnökeiket, csak kérem, gondoljanak arra, hogy ezekke l az állásfoglalásokkal az Országgyűlés későbbi működését is meghatározó döntéseket hozunk. Kérem tehát, gondolják át, hogy (Boldog István: Legyél nyugodt, egész éjszaka ezen gondolkozunk!) támogatjáke ezt a javaslatot vagy sem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót CserPalkovics András bizottsági elnök úrnak az állásfoglalás indoklására ötperces időkeretben. DR. CSERPALKOVICS ANDRÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ü gyrendi bizottság elnöke : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Bárándy képviselő úr által elmondott néhány mondatból úgy tűnik, mint ha valaki, például Jakab elnök úr megvonta volna a szót a képviselő úrtól a hozzászólása során, de ez nem történt me g. Többször figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra, mert nem arról a módosító indítványról beszélt, ami éppen akkor a vita tárgya volt, hanem olyanról, ami benyújtásra sem került, ebből következően a képviselők arról nem is vitatkozhattak. A jegyzőkönyv tan úsága szerint csak erre figyelmeztette az alelnök úr a képviselő urat, de utána mindig visszaadta a szót, aminek következtében a szó megvonására nem került sor. A képviselő úr a véleményét elmondhatta, még olyan kérdésben is, amely a Ház asztalán egyébként nem feküdt. Ezért mondta azt a bizottság, hogy ezt a körülményt mérlegelve, valamint a mérlegelési jogot, amit az ülésvezetőnek egyébként a vonatkozó jogi rendelkezések biztosítanak, hogy nem sértett
