Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 9 (334. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4680 DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló néhány perc mindössze néhány tény felsorolására ad lehetőséget, amikor az Oc cidental Press megalapításának 60. évfordulójára emlékezem. Amikor azt mondom, megalapítója CsicseryRónay István, akkor a XX. század egyik kiemelkedő magyar politikusának, közéleti személyiségének portréja, életútja jelenik meg előttünk. Ha azt mondom, az alapítás éve 1953 Washingtonban, akkor ott élő számos emigráns politikus, művész, menekült képe sejlik fel, akik számára összetartó tényező is volt az Occidental Presshez kapcsolódó számtalan kulturális tevékenység. Ha az Occidental Press kiadványaira gon dolok, amelyek elvitték hírünket a világba, például a Csillagos órák, sorsfordító magyarok című sorozatra, benne Márai, Varga Béla, Nagy Ferenc írásaira, vagy ha a szellemi Marshalltervnek is becézett könyvcsempésző akcióra emlékezem, amely elhozta Magyar országra a szabad világ híreit, amely százezerszámra küldte a vasfüggöny mögé nemcsak a Nyugaton megjelent lengyel és magyar nyelvű anyagokat, hanem az angol, francia, német nyelvű reprezentatív kulturális és tudományos műveket is. Magyar vonalon a legnagy obb sikert a Korunk szellemi körképe jelentette, amely több mint 10 ezer példányban jutott haza, valamint Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című lemeze, illetve kazettája. Magát a kiadót CsicseryRónay István alapította 1953ban Washingtonban. Az els ő évtizedben szerkesztői közé tartozott Gombos Gyula és Juhász Vilmos. 1960ban létesült a kiadó alvállalata, az Ady Records, amely filmeket is produkált. A kiadó célkitűzése pár szóban összefoglalható, nevezetesen kiadni minél többet abból, ami otthon nem elérhető, amit otthon nem adhatnak ki. Ennek értelmében kiadványainak túlnyomó többsége a legkülönbözőbb utakon a hazai közönség kezébe került. Feladatának tekintette továbbá a magyar szellem értékeinek megismertetését a szabad világgal. Legismertebb szer zői, előadói és illusztrátorai voltak Illyés Gyula, Márai Sándor, Vatai László, Szabó Dezső, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Teleki Géza, Auer Pál, Szabó Zoltán, Szörényi Éva, Szabó Sándor, és sorolhatnám tovább. Az Occidental Press kiadványai számos külfö ldi könyvkiállításon is megjelentek. 1958ban tevékenységi köre kiterjedt a Nemzetközi PEN Klubra, ahol jelentős előadásokat tartottak, főleg Györgyey Klára vezetésével. Aztán CsicseryRónay István előadása a lyoni kongresszuson, amelyik akkor a világiroda lomban egyfajta esemény volt. Tisztelt Országgyűlés! Amikor emlékezem és emlékeztetem magunkat az Occidental Pressre és CsicseryRónay Istvánra, akkor kaput nyitok, ablakot nyitok azzal a szándékkal, hogy hívjam azokat a magyar írókat, irodalomtörténészeke t, politikusokat és mindenkit, aki Magyarországról tudni kíván, hogy van itt egy aranybánya, amelyről többet tudni gazdagítja az országot, új buzdítást és új erőt ad ahhoz, hogy jobbnak lássuk magunkat, olyannak, amilyen valójában volt a XX. században ez a megalázott és zord időket megélő magyar nép. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, hogy nem kíván válaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: “Gondolatok a magára hagyott Rábaközről” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselőtársaim! Egyrészt azért választottam ma esti napirend utáni felszólalásom témájának a Rábaközt, mert ismételten itt indulok országgyűlési képviselőjelöltnek, másrészt pedig azért, mert sokan, főleg az ország távolabbi vidékeiről úgy te kintenek GyőrMosonSopron megyére, mint egyfajta egységes, homogén, az átlagnál kicsit talán fejlettebb megyére, ahol több az emberek lehetősége. Általános tévhit az, hogy mindenkinek
