Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
4340 fölállítunk bizottságot, és majd először jelölőbizottság, utána meg majd jelölteket hozunk ide a parlament elé. Ezt láttuk már az Alkotmánybíróságnál, láttuk a médiahatóságnál meg még egy jó pár más helyen. Nyilvá nvalóan ez így nem elfogadható, államtitkár úr. (20.40) Ez csakis azt szolgálja, hogy önök egy pártbizottságot fognak létrehozni, a szónak egy kicsit új keletű értelmében, ez az emlékezet bizottsága egy fideszes pártbizottságként fog működni. Három főt vál aszthat a parlament meg egy főt a miniszter, meg egy főt majd az Akadémia elnöke, de ne legyenek már önzők, fölállt már itt egy jó pár olyan testület az elmúlt három évben, amelyeket papíron, elvileg különböző helyekről választottak meg, illetve delegáltak , de a végeredménye mindegyiknek ugyanaz lett. Van több javaslat is vagy több olyan lehetőség, amin egyébként érdemes elgondolkodni. Az elmúlt húsz évnek - az elmúlt háromnak nem, de az elmúlt húsz évnek - gyakorlata volt, hogy számos ilyen és ehhez hasonl ó testületbe, kuratóriumba, bizottságba külön kormánypárti és külön ellenzéki képviselőket választottak meghatározott metódus alapján. Készítettünk erre egy módosító javaslatot egyébként, amelyhez aztán lehet bármilyen különböző kapcsolódó módosító javasla tot benyújtani, államtitkár úr. A módosító javaslatunk majd arra fog irányulni, hogy ezeket a tagokat kizárólag csak a parlament válassza, a bizottság tagjainak a felét a kormánypártok, a felét pedig az ellenzék jelölje azzal együtt, hogy a bizottság elnök e kormánypárti, a mindenkori kormánypártok jelöltjei közé számítódik be, gyakorlatilag az egykori tévé- vagy közszolgálati médiakuratóriumok mintájára. Még egyszer mondom, államtitkár úr, ez egy javaslat, ha nem tetszik, akkor bármit be lehet hozzá nyújtan i, sőt, ha megsúgják nekünk, hogy mit nyújtsunk be hozzá, ami tetszeni fog, akkor azt is nagyon szívesen meg fogjuk tenni. Csak ez a kérdés ne maradjon így, mert ha ez a kérdés így marad, ez pontosan garantálja azt, hogy itt nemcsak szőnyeg alá lesz söpörv e ez az egész kérdés a törvény által elviekben, hanem a gyakorlati működést tekintve sem fog gyakorlatilag bármi kevés érdemi előrelépés történni, csak annyi egész pontosan, amennyit önök kommunikálni tudnak majd a következő választáskor vagy a következő c iklusban, hogy lámlám, milyen harcos antikommunista elkötelezettsége van a Fidesznek, és azért folyik itt a múltfeltárás mégiscsak. Félmegoldás az is, bár ez lehet, hogy nem is tudatos, az is elképzelhető, hogy ez csak egyfajta figyelmetlenség, hanyagság, számomra nem teljesen világos, hogy pontosan mi alapján szabják meg azoknak a körét, akikkel kapcsolatban ez a bizottság vizsgálódhat, vagy egyáltalán kik lehetnek ennek a vizsgálódásnak a céljai, milyen szervezetek, egykori pártok és egyebek, ugyanis ez sem látjuk teljesen teljesnek. Egyrészt szeretnék itt utalni a 20. §ra, amely arról beszél, hogy a bizottság az alábbi tevékenységet folytatja 1944. december 21. és 1990. május 2., tehát a két Országgyűlés közötti időszak átfogó elemzésével és a kommunist a diktatúra működésének feltárásával összefüggésben. Itt az szerepel, hogy a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele. Tehát kizárólag csak a kommunista hata lom birtokosairól beszélünk. Majd ezt követően van a 23. §, amely fel is sorol egy jó néhányat, a KISZt, a Kommunista Pártot, a Nemzeti Parasztpártot és a többi, amelyekkel kapcsolatban vizsgálatok folyhatnak. De miért kizárólag csak eleve a kommunista ha talom birtokosairól beszélünk itt, államtitkár úr? Miért nem beszélünk a kommunista hatalommal együttműködő személyekről, akik lehetnek világi és egyházi személyek is, tegyük hozzá. Félreértés ne essék, nem az egyházat akarom ebbe a kérdésbe berántani, tes tületileg semmiképpen sem, de bizonyos egyházi személyek adott esetben, úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben érintettek, és vizsgálni lehet, sőt vannak köztük olyanok, akik a mai napig is egyházi szolgálatban állnak, illetve azok a nem egyházi vagy világi személyek, de a lényeg az, hogy ne csak a kommunista hatalom birtokosairól beszéljünk, mert azt a rendszert nemcsak azok működtették, akik a hatalmat birtokolták, hanem mások is.
