Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP):
4323 Ebből a szempontból tehát a jogorvoslat kizárása egy olyan átlátszó kísérlet, amelyre nem tudok más jelzőt használni, mint hogy szándékosság, szándékosan szerepel ebben a törvényben. A törvényjavaslat viszont a hatalombirtokosoknak, akiknek az adatai közérdekből nyilvánosak, és tűrni kötelesek a bizottság által közzétett véleményt… Nem olvasom fel, Vas képviselőtársam pontosan elm ondta, de ha a vitában kell, szívesen megismétlem; vezetőnek minősülnek különösen a szervezetek első titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság tagjai, osztályvezetői, budapesti, kerületi, megyei, városi és községi pártbizottságok tagjai, üzemi és intézményi pártbizottsági tagok. Őket kell a bizottságnak vizsgálat alá vonnia. Itt kell arra rámutatnom, hogy milyen kétszínű is ez a törvényjavaslat, hiszen a megfigyeltek mindegyikét áldozatnak tekinti, a hivatásos alkalmazottakat pedig kivéte l nélkül bűnösnek. Ez a felfogás nem vesz arról tudomást, hogy a szolgálatok súlyos bűncselekményekkel kapcsolatosan is felhasználtak titkos eszközöket és ügynököket is az elmúlt 60 évben, tisztelt képviselőtársaim. A bizottsági hivatal szervezete dolgozói nak múltján nem eshet semmiféle kommunista folt. Rendben van, vizsgálják ezeket is, olyannyira, hogy külön pontban fogalmaz a törvény, hogy a Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja tagjainak foglalkoztatását nyilván, szeretném mondani, nyilván k ommunikációs szempontból illesztették be a törvénybe, mert egyéb más szempont nem lehet, hiszen ezek az emberek, amennyiben ma még élnek és jelen vannak a mai magyar társadalomban, a szépkorukat, a nyugdíjas korukat töltik, nem gondolnám, hogy ők lennének a hivatal alkalmazottai. Az alaptörvény U) cikk (3) bekezdése kimondja: a kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottság működik. A nemzeti bizottság feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, a tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi. Az U) cikk tartalmát az alaptörvény negyedik módosítása emelte át az alaptörvény átmeneti rendelkez éseiből, ez volt az ominózus 3. cikkely, az átmeneti rendelkezéseket viszont 2011. december 30án elfogadta az Országgyűlés. Tehát, tisztelt államtitkár úr, csak a kétéves várakozásra szeretném mondani, hogy semmilyen ok nem állt fenn, hogy ezt a törvényt most itt, a parlament utolsó, úgymond téli ülésszakának vagy őszi ülésszakának a legvégén fogadjuk el. Olyannyira nem történt semmi, hogy az alaptörvény végrehajtásáért felelősséget viseltetett kétharmad két évig nem terjesztette elő a törvénymódosítást, v iszont a hatályos ügynöktörvényre vonatkozóan sem, pedig az is alaptörvényellenessé vált, olyannyira, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységeinek feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. é vi III. törvény hatályos 5. § (4) bekezdés c) pontja szerint az állambiztonsági aktákba bárki számára csak a közszereplő hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személy azonosításához szükséges adatok ismerhetőek m eg. Ez a szabályozás a korábbi alkotmány rendelkezésének felelt meg, mivel az információszabadságnak csak közszereplők esetében adott elsőbbséget a személyes adatok védelmével szemben. (19.30) A közszereplői minőség megállapítása a gyakorlatban egyáltalán nem működött, így számos, az állambiztonsággal együttműködő személy kiléte titokban maradhatott. Ezzel szemben az átmeneti rendelkezések, majd az alaptörvény U) cikk (4) bekezdése a kommunista diktatúra hatalombirtokosainak a diktatúra működésével összefüg gő szerepüket és cselekményeikkel összefüggő személyes adataikat közérdekből nyilvános adattá minősítette. Álláspontunk szerint azoknak a személyeknek a köre, akiknek adatai közérdekből nyilvánosak, nem jelentheti csupán a hivatásos alkalmazottakat és a há lózati személyek és az operatív kapcsolatok közül csak a közszereplőket. Elfogadhatatlan lenne ugyanis egy olyan, ezek szerint fideszes értelmezés, amely szerint a hatalombirtokos csak a hivatásosokat jelenti, az ügynököket pedig nem. Ezzel az ügynöki tevé kenységet lényegében elfedik.
