Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4316 elkövetői körének felderítésében, összhangban a büntető törvénykönyvvel és egyéb, emberiesség elleni bűncselekményekkel és más bűncselekményekkel kapcsolatos jogszabályokkal. A lehető legteljesebb iratnyilvános ság jegyében a bizottság törvényi kötelességévé válik az általa feltárt irat, képi és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele, és a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepkörükre és cselekményeikre vonatkozó sz emélyes adatainak közzététele. A bizottságnak az alaptörvény U. cikk (4) bekezdés alapján közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő elengedhetetlen fel tétele, hogy hasonlóan sok más keletközépeurópai országhoz, az áldozatok érzékelhetően kevesebb akadály mellett és a lehető legtöbb őket érintő, az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett adatot ismerhessenek meg, és emellett biztosított legyen a széles körű kutathatóság is. Jelen törvény az előző rendszer titkosszolgálatával összefüggő anyagok feltárását illetően nyit új fejezetet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára vonatkozó törvényi szabályozás módosításával, egyúttal teljesebb körű információs kárpótlás lehetőségének megteremtésével. A rendszerváltás óta nem sikerült a titkosszolgálati rendszer által meghurcoltak számára tisztességes lehetőséget biztosítani az őket érintő adatok megismerését illetően. Ezenkívül a szabá lyozás az állambiztonsági szolgálatokat működtetők számára lehetőséget adott arra, hogy a kommunista diktatúra fenntartása érdekében kifejtett tevékenységük a demokrácia és a jogállamiság korszakában is akár rejtve maradhasson. A módosítás kiszélesíti a fe ltárási lehetőségeket mind a kutatók, mind a megfigyeltek szempontjából. A lehető legteljesebb iratnyilvánosságot további intézkedések is szolgálják a törvényben. Mondanék párat. A bizottság tagja és elnöke feltétel nélkül jogosult a bizottság feladat- és hatáskörét érintő minősített adatokat megismerni. A hivatal főigazgatója, vezetője és kutatója a kommunista diktatúra 1944. december 21. és 1990. május 2. között keletkezett és állami intézményeknél őrzött, minősített adatot nem tartalmazó anyagokba, dokum entumokba, irat, képi és hanganyagokba korlátlanul betekinthet, azokról másolatot készíthet vagy készíttethet. A lehető legteljesebb iratnyilvánosságot szolgálja az is, hogy a bizottság a minősített adat minősítésének felülvizsgálata érdekében javaslatot tehet az arra jogosult szervek felé, és - nyilván nyomásgyakorlásként - ezt a honlapján is nyilvánosságra hozza. A bizottság szervezeti felépítéséről pár szót. A bizottság öt tagból áll, megbízatásuk kilenc évre szól. A bizottság elnökét és két másik tagjá t az Országgyűlés választja; a tudományos színvonal emelése érdekében egy tag az MTA elnökének megbízásából tölti be tisztségét, egy személy pedig az igazságügyért felelős miniszter jelölése alapján válik a bizottság tagjává. Ha a bizottság nem lenne képes betölteni a feladatát, ha nem állna mögötte megfelelő hivatali szervezet, a törvény a legfontosabb pontokban meghatározza a bizottság hivatalának szervezetét, így például, hogy költségvetése nem lehet kisebb mint az előző évi, a részletkérdések eldöntését pedig a majdan kiadandó alapító okiratban kell rögzíteni. A hivatalban javarészt köztisztviselői besorolásban lévő kutatók fognak dolgozni, hasonlóan az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához. A hivatal munkatársainak bérezését tekintve szinté n az ÁSZTLre vonatkozó rendelkezéseket vettük irányadónak. A bizottság tagjainak és hivatalban foglalkoztatott személyeknek szigorú összeférhetetlenségi szabályoknak kell megfelelniük, annak érdekében, hogy a múltfeltárás ne legyen elszabotálható. A kommu nista múltfeltárásra vonatkozó lengyel szabályozást vette szintén a szabályozás alapul akkor, amikor beépítésre került egy életkori szűrő: a bizottságnak nem lehet tagja, aki 1972. február 14. előtt született. A dátum indoka, hogy a titkosszolgálati tevéke nységet folytató szervek a rendszerváltás után, 1990. február 14én alakultak újjá. A korábbi állambiztonsági szolgálatoknál értelemszerűen felvételi követelmény volt a nagykorúságnak, a 18. életévnek az elérése, az 1972.
