Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
4315 DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszö nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magyarország alaptörvényének U) cikke a felelősség elkenése és több mint húszesztendőnyi halogatás után végre egyértelműen kimondja, hogy a rendszerváltást követő demokratikus államberendezkedés és az azt megelőző, bűnözői módszereket alkalmazó kommunista diktatúra teljességgel összeegyeztethetetlenek. Az U) cikk (3) bekezdésében pedig az alaptörvény felhatalmazást ad a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felállítására, és tömören, definíciószerűen meghatározza a nnak a feladatait. A NEB felállítását egy lényegi esemény késleltette, mint az közismert is, az Alkotmánybíróság 45/2012. számú döntésével megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek több szakaszát, az Ab utólagos normakontrollja során megsemm isítette így az átmeneti rendelkezések 3. és 4. cikkét is, mely a NEB felállításáról és feladatairól rendelkezett. (18.50) A FideszKDNP alkotta parlamenti többség az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az átmeneti rendelkezésekbe foglalt nem átmene ti jellegű rendelkezéseket az alaptörvény 2013. március 25ei negyedik módosításával átemelte a törzsszövegbe. Ezzel újra megnyílt a lehetőség, hogy a jogalkotó törvényben szabályozza a Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladatait, működését és szervezetét. A törvénytervezet kodifikációja során egy olyan szervezet felállítására kellett javaslatot tenni, amely számos elvárásnak egyszerre tud megfelelni. A bizottság tevékenységének sarokpontjait az alaptörvény U. cikk (3) bekezdése határozza meg, idézem: “A kom munista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.” Idáig az idézet az alaptörvényből. Az ellenzéki oldalon sokak csak és kizárólag ügynökügyekről beszélnek, pedig ezzel a helyzetet hanyagságból vagy szánt szándékk al, de alaposan félreértelmezik. Ezek az ügynökök sokszor eszközök voltak a hatalom kezében, néhányakat zsarolással, másokat korrupcióval vettek rá annak érdekében, hogy családtagjaikról, barátaikról, munkatársaikról vagy másokról írjanak, vagy tollba mond janak akár jelentéseket a kommunista állambiztonsági szolgálatok számára. De nyilván nagyon sokan voltak, akik viszont önként, saját maguktól jelentkezve keserítették meg mások életét. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata, hogy itt a feje tetejéről a talpára állítsa a kérdést, és elsősorban azok vizsgálatával kezdje a munkáját, akik a rendszert kitalálták, akik a rendszer vezetői voltak, akik a rendszert működtették, és akik nagyon aktívan szerepet vállaltak a rendszer fenntartásában. A bizottság el sődleges feladata ezért nemcsak a besúgók, az ügynökök kilétének feltárása, hanem az, hogy az érdeklődő szakma és közvélemény hiteles források, kordokumentumok alapján készült átfogó jelentések segítségével megismerhesse a kommunista rendszer valódi arcát, a pártállami nómenklatúra formális és informális struktúráit, a rendszer mindennapi működését, a nyilvánosság elől elzárt összefüggéseket és azokat a hatásait a mindennapokra, akár a rendszerváltás utáni időkre is. Ezeket az átfogó jelentéseket pedig fehé r könyvekben teszi majd közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. Az indulás utáni években a bizottság egyik legfőbb feladata valószínűleg ezeknek az átfogó jelentéseknek az összeállítása lesz. Ezek országosan, megyénként és egyes ágazatonként mutatják be a ko mmunista államhatalom valódi döntéshozatali mechanizmusát, generálisan és egyedi ügyek bemutatásával egyaránt. Ezek az átfogó jelentések tételesen felsorolják azok neveit, akik a kommunista államhatalom birtokosai voltak és nyilván pár természetes személya zonosító adatukat is. A bizottság kutatásai alapján a büntetőjogilag felelősnek tartott személyekkel szemben büntetőeljárás lefolytatását kezdeményezheti a legfőbb ügyésznél. A bizottság együttműködik az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunis ta diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények
