Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4313 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot. Megkérdezem államtitkár urakat, Répássy államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzo ttakra. Jelzi, hogy igen. (18.40) DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Elsősorban az igazságszolgáltatási, tehát a bírósági törvényekkel kapcsolatos véleményekre szeretnék válaszolni, és szer etném megismételni, elsősorban Bárándy képviselő úr kritikáira, hogy ezek a javaslatok a bírósági szervezettől jöttek, azok legitim képviselőitől, tehát mind az OBH elnökétől, mind a Kúria elnökétől. Ezeket a javaslatokat az Országos Bírói Tanács is ismeri , egy korábbi ülésén véleményezte és néhány pontosítással elfogadhatónak találta. Ezek a pontosítások később beépültek az OBH elnökének a javaslatába. Tehát teljességgel kizárt az, amit ön állított, hogy a Kúria elnökének akarata ellenére kerülne sor a Kúr ia főtitkári posztjának a bevezetésére. Én magam személyesen hallottam tőle egy bírósági tanácsülésen, hogy egyetért a főtitkári pozíció bevezetésével. Mint ahogy ön is emlékezhet arra, hogy a Kúria főtitkára jelenleg is egy létező tisztség, bár nem ezzel a tartalommal, hanem egy más tartalommal. Szeretném még egyszer megnyugtatni, hogy mind a legmagasabb bírói önkormányzati fórum, mind pedig a bírósági szervezet hivatalban lévő vezetői egyetértenek ezekkel a módosításokkal. Ismét szeretném leszögezni, hogy a magyar bírósági igazgatási rendszer egy külső igazgatás, ahogy ezt az előbb is kifejtettem. Nem kívánom újból elmondani, hogy ez milyen összetevőkből áll. Lehet, hogy elszomorítja, amit mondok, de az új bírósági igazgatási rendszer 2011 óta nem változot t, hiszen 2011ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökét az Országgyűlés egy törvénymódosítással rendkívül sok új jogkörrel és egy személyben gyakorolható, tehát nem testületi, hanem személyes felelősséggel ruházta fel. Nos, az egyszemélyi felelő sség erősödött a bírósági igazgatásban, és a bírói önkormányzati szervek is részt vesznek a bírósági igazgatásban, úgy, ahogy azt az alaptörvény kezdettől fogva, tehát 2012. január 1jétől előírja. A bírósági igazgatásban tehát a külső igazgatást az Ország os Bírósági Hivatal elnöke végzi, részben az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben, tehát bizonyos esetekben közösen döntenek vagy egyetértési joga van a Bírói Tanácsnak, és a Bírói Tanács emellett kontrollt gyakorol. Természetesen lehet kritizálni ezt a bírósági igazgatást, mint ahogy megtették önök is és különböző véleményformálók is, sőt a Velencei Bizottság is megtette ezt, de hozzáteszem, szerintünk ez a bírósági igazgatási modell még mindig sokkal jobban megfelel egy jogállami igazgatási modellnek, m int amikor számos európai országban az igazságügyminiszter gyakorolja a bírósági igazgatási feladatokat. Az is egy jogállami modell lenne, mindenesetre a külső igazgatásnak a végrehajtó hatalomtól elválasztott modellje szerintünk jobban megfelel a bíróság i szervezet hatékonyságának és függetlenségének. A javaslatok nagy része, amelyek ebben a törvénymódosításban szerepelnek, ahogy mondtam, a bírósági igazgatás hatékonyságát növeli. Ilyen hatékonyságnövelő tényező az, hogy az Országos Bírósági Hivatalban ne mcsak bírák dolgoznak, mint ahogy minden igazgatási szervezetben - legyen az akár közigazgatási szervezet is - nyilván kell lenni gazdasági szakembereknek, informatikusoknak és olyan személyeknek, akik nem az igazgatott állami szervezet fő tevékenységéhez értenek, hanem magához az igazgatási területekhez, az igazgatási szerepekhez. Ezért szükséges az Országos Bírósági Hivatalba ilyen személyek bevonása. Schiffer képviselő úr ugyan már elment, de nem nagyon tudok mit kezdeni azzal, hogy egy országgyűlési kép viselő ne lehessen a Független Rendészeti Panasztestület tagja. Ha egy volt országgyűlési képviselő lehet az Alkotmánybíróság tagja - szeretném hozzátenni, hogy ez a magyar alkotmányos rendszerben mindig is így volt, hiszen emlékszünk rá, hogy Bihari Mihál y nem most, hanem egy évtizeddel, sőt másfél évtizeddel korábban lett alkotmánybíró , akkor miért ne lehetne a Független Rendészeti Panasztestület tagja. Ugyanis a Független Rendészeti Panasztestületnek az a funkciója, hogy a rendőrségtől független panasz testületnek kell lennie, erre pedig egy nem hivatalban lévő országgyűlési képviselő - hangsúlyozom, hogy nem hivatalban lévő országgyűlési képviselőről
