Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4304 képviselőtársam szavait nem értettem félre, de amiről ő is szólt, az Országos Bírósági Hivatal elnökének egy olyan felvetése, illetve, ahogy ő mondja, észrevétele, amely egy kon krét módosító javaslattal történő kiegészítését jelenti a jelen törvényjavaslatnak, nevezetesen, hogy az 5 év helyett 3 évente kéri, hogy a teljesítményigazolásra sor kerüljön, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt a képzési kötelezettség teljesíté sét igazolnia kell a bírónak. Tehát ez érkezett a tegnapi nap folyamán a bizottságunkhoz. Úgy vélem, ez természetes is az elnök asszonytól, hiszen önálló módosító javaslat benyújtására a törvényjavaslat benyújtását követően sincs önálló jogköre, ezt az alk otmányügyi bizottság vagy a képviselők bármelyike teheti meg. Itt erről van szó. Ami a törvényjavaslatot érinti, amely összesen, ha jól emlékszem, 15 törvényt módosít, néhány dolgot emelnék ki. Egyrészről fontosnak tartom azt, hogy a törvényjavaslat a közs zolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX.. törvény módosításával a különböző szolgálati jogviszonyok közötti átjárhatóságot biztosítani fogja. A másik ilyen fontos észrevétel, amit hangsúlyozni szeretnék, az, hogy a törvényjavaslat az egyes szolgála ti törvények módosítása kapcsán lehetővé teszi, hogy az illetményhez, a járandósághoz költségmentesen férjen hozzá az egyes közszolgálati munkavállaló, másrészről pedig a bankszámláról való készpénzfelvétel költségeihez való hozzájárulás munkáltatói támoga tásáról kell rendelkezni. A törvényjavaslat kiküszöböli azt a mulasztásos alkotmánysértést, amit a 13/2013. Abhatározatában fogalmazott meg az Alkotmánybíróság. Egyebekben, mint azt korábban mondtam, a törvényjavaslat a bírói szakma, a bírói kar javaslata alapján olyan módosításokat tartalmaz és javasol az Országgyűlésnek megfontolásra és elfogadásra, amelyek az igazgatási törvény hatálybalépése óta elvégzett munka során merültek fel, és ami a bírósági ítélkezés gyorsaságát, hatékonyságát segítheti elő. Ké rem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslatot - mint a magyar bírói kar munkáját elősegítendő javaslatot is - támogatni szíveskedjenek, és fogadják el. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kozma képviselő úr. A következő előre bejelente tt felszólaló Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hála istennek, most már a többedik törvényjavaslatot tárgyalja az Országgyűlés azok közül, amelyek az igazságügyi törvé ny egyes elemeinek a visszavonásáról szólnak. Azt látjuk, hál’ istennek, hogy nagyjából a csontváz maradt meg abból az új rendszerből, amelyet önök a bírósági igazgatás átalakítása során létrehoztak, esetleg talán még rajta a bőr is, hogy messziről úgy néz zen ki, mintha egyben lenne, de egyébként tartalmi szempontból teljes mértékben kiüresedett. Látszólag, ha távolról nézzük, akkor már nincs OIT, hanem van OBH meg OBT, de ettől függetlenül azok a jogkörök, amelyeket például az OBT elnökéhez kívántak rendel ni, azokból gyakorlatilag ma már szinte semmi nem maradt. Még egyszer hangsúlyozom, hála istennek és hála a magyar Alkotmánybíróságnak, és megint csak zárójelben mondom, még egy és más hivatalos és nem hivatalos civil szervezeteknek is. Ha már ennél a napi rendnél tartunk, akkor azt gondolom, nem lehet nem megemlékezni arról, hogy a mai napon az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot a bírósági rendszerrel kapcsolatban, ahol az önök számára az egyik presztízskérdést jelentő bírósági reformelemről mondta azt ki, hogy alkotmányellenes, ugyanis sérti a törvényes bíróhoz való jogot, és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Számtalanszor hallgattam itt végig az államtitkár úrtól is és más fideszes képviselőktől is, hogy ez egy milyen jó rendszer, még akkor is, amikor saját maguk vezették ki - ezt is hangsúlyoztam akkor , sajnos külső nyomásra és nem a magyar ellenzéki pártok véleményének a meghallgatása alapján a jogrendszerből ezt az intézményt, de akkor is váltig hangsúlyozták, hogy egyébként ez egy jó do log és még alkotmányos is. Most az Alkotmánybíróság a rendszernek erről az eleméről is azt mondta ki, hogy alkotmányellenes.
