Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
4305 De ugyanígy utalhatnék arra, és azért is hoztam ide ezt a mai esetet, ezt a mai példát, mert az államtitkár úr is és az eddigi fide szes képviselőtársaim, akik ebben a témakörben megszólaltak, nagyon szemérmesen hallgatnak arról, hogy mi kellett hogy a kormányt motiválja ennek a törvényjavaslatnak a benyújtására, az pedig nem más, mint az Alkotmánybíróságnak egy másik határozata, amely vonatkozásában szintén alkotmányellenességet állapítottak meg. (18.00) Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a pályázatok eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre vonatkozásában az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztással előidézett alap törvényellenesség fennállását. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a bírói pályázati eljárás folyamata objektív kritériumrendszeren alapul, minimálisra szorítva a szubjektív elemek felmerülésének lehetőségét. Azáltal azonban, hogy a törvény lehetővé teszi a pályázat eredménytelenné nyilvánítását, ha az OBH, illetve a Kúria elnöke a pályázók egyikével sem kívánja betölteni az álláshelyet - és innentől idézetként mondom az Alkotmánybíróság határozatát: - ”…az eljárás végén a nyertes pályázó személyéről meghozandó döntés szubjektívvá és diszkrecionálissá válhat, ezzel relativizálva az eljárás során meglévő garanciákat. Ezért a jogbiztonság követelményének megfelelően szabályozni kell, hogy az OBH elnöke és a Kúria elnöke milyen esetkörökben, milyen indoko k alapján nyilváníthatja eredménytelennek a pályázatot, amelyre több érvényes és a bírói tanácsok által rangsorolt pályázat is időben beérkezett.” Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, nem hiba, hanem a választók megtévesztése, amikor a kormány nem beszél arról, hogy ennek a törvényjavaslatnak ez az egyik motiváló tényezője. Ezért kellett önöknek benyújtani, mert az alkotmányellenes helyzetet, amit önök egyébként előidéztek, az Alkotmánybíróság döntése után meg kellett szüntetni. Érdekes azonban megnézni a zt, hogy önök hogyan kívánják ezt megszüntetni. Behoznak ugyan egy kritériumrendszert, amely 5 pontban szól azokról az esetekről, amikor eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke, ha a pályázók egyikével sem kívánja betö lteni az álláshelyet. Ezeket a kritériumokat azonban gondosan úgy fogalmazták meg, hogy azok továbbra se idézzenek elő objektív döntési helyzetet, az objektív döntési helyzet lehetőségét sem. Hanem tulajdonképpen annyival jutottunk csak előrébb, hogy az OB H elnökének vagy a Kúria elnökének, mondjuk úgy, célhoz kötött vagy tartalmában nagyjából meghatározott indokolást kell majd írnia az eredménytelenné nyilvánított pályázatokhoz, illetve a saját döntésével tudja előidézni azt a helyzetet majd, hogy eredmény telenné nyilváníthasson egy pályázatot. Azaz éppúgy a szubjektív döntéstől fog függni. Azaz önök nem csináltak mást, mint hogy formai szempontból eleget tesznek az Alkotmánybíróság határozatának, azonban tartalmilag úgy lehet értékelni, hogy kijátsszák azt . Hogy konkrét legyek, tisztelt képviselőtársaim: akkor nyilváníthat például az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke eredménytelenné egy pályázatot, ha a bírói tanács az indokolási kötelezettségének nem kellő mértékben tett eleget. Szeretném megkérdezni, és őszi ntén remélem, hogy legalább államtitkár úr vagy valamelyik fideszes képviselőtársam megmondja azt, hogy milyen objektív szempontrendszer alapján lehet azt eldönteni, hogy kellő mértékben tette valaki eleget az indokolási kötelezettségének vagy nem kellő m értékben. Ez egy szubjektív döntés, képviselőtársaim. Vagy: a pályázat kiírását követően bekövetkezett munkaszervezést, munkaterhelést vagy költségvetést érintő változtatások igazgatási szempontból indokolatlanná teszik az álláshely betöltését. Ebben az es etben is eredménytelenné nyilvánítható a pályázat. Tisztelt Képviselőtársaim! Hát ezeket maga az OBH elnöke fogja jórészt előidézni vagy a Kúria elnöke. Hiszen az OBH elnöke szervezi a munkát, az OBH elnöke nagyon is felelős azért, hogy a költségvetés mily en módon alakul, milyen módon változik. Éppen ezért tehát az OBH elnöke egy saját döntésével meg tudja alapozni azt, hogy a jogszabály alapján eredménytelenné nyilvánítható legyen egy pályázat. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, azt tudom csak erre mondani, hogy önök nem tettek mást, már megint, mint hogy az Alkotmánybíróságnak az önöknek nem tetsző határozatát
