Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4290 Tehát a bevezető lényege: elkéstek. Ha kellő idő állna a képviselők rendelkezésére ahhoz, hogy alaposan áttekintsék és kivitassák ezt a törvényjavaslatot, lehetséges lenne, hogy több elemében is üd vözölni tudnánk a benyújtását. A bizalmi vagyonkezelői jogintézmény célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, az erre irányuló gazdasági igény kielég ítése. Ez helyes. Hiszen a jogalkotásnak nem csupán lehetősége, hanem a vele szemben támasztott követelmény is, hogy képezze le a társadalmigazdasági folyamatok, viszonyok változását, és arra jó megoldásokat adjon, arra reagáljon. Különösen, hogy ennek az előfutára a polgári törvénykönyvben már mint jogintézmény szép kifejezéssel megképződött, önök megképezték ezt a jogintézményt. (Dr. Répássy Róbert: Megalkottuk.) Képviselőtársaim! A jelen törvényjavaslat egyfajta megoldást kínál az üzletszerűen eljáró b izalmi vagyonkezelők tevékenységének engedélyezésére és nyilvántartására, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelői tevékenységnek a bejelentésére, továbbá a bejelentett jogviszonyok lényeges adatainak nyilvántartására, tehát egyfajta transzparenciár a is, az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tevékenységére és jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó eljárások szabályozására. Tehát keretet ad ennek a tevékenységnek. Az “üzletszerűen” szó ebben a bizalmi vagyonkezelésben teljesen helyénvaló , mert biztos, hogy a garanciákat egy jogszabály tudja megadni, és ennek a lehetősége talán benne van ebben a törvényben. Az, hogy a kormányzat által választott megoldás működőképes lesze, ezt a rövid időre való tekintettel ma még nehéz megítélni. Ami vis zont most felkelti már a figyelmet, az annak a hatóságnak a helyzete, amely az engedélyezési, nyilvántartási és felügyeleti feladatokat fogja ellátni e tekintetben, mármint a bizalmi vagyonkezelők esetében. Ezt a hivatalt a kormány rendeletben jelöli majd ki. Ez a hivatal, megismétlem, amelyről kijelölés hiányában még semmit sem tudhatunk, komoly hatáskörrel rendelkezik majd. A törvényjavaslat többek között differenciált felügyeleti eljárást vezet be, a jogsértéshez jelentős pénzbírságmaximumokat is kapcsol . (16.50) Ha például a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásába való bejegyzés feltételeinek hiányát vagy arra utaló körülményeket észlel, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja az érintettet, most jelen esetben a bizalmi vagyonkezelőt a megfelelő működés helyreállítására, és erre határidőt is tűz. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, a felügyeleti intézkedésre okot adó bizalmi vagyonkezelőt terhelő egyszerű vagy ismételt bírság 100 ezer forinttól 10 millió f orintig terjedő felügyeleti bírság lehet, ilyen mértékben lehet sújtani. Tapasztalat hiányában most még nehezen ítélhető meg, hogy az intézkedések és a szankciók vajon arányosnak minősülneke a szabályozni kívánt feladatokkal. Képviselőtársaim! Jó lenne az t is látni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén vajon a kijelölt hivatal számára rendelkezésre állnake majd a végrehajtás feltételei. Bár a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet előzetes hatásvizsgálati lapja elismeri: az előterjes ztés teljesen újonnan hozza létre a nyilvántartásokat, így az ezt működtető, kormány által rendeletben kijelölt hatóságnak meg kell teremtenie az új nyilvántartások és a felügyeleti tevékenység szervezeti, személyi, technikai, infrastrukturális és egyéb tá rgyi feltételeit. A hatásvizsgálati lap szerint tehát a törvényjavaslat elfogadása érdekes mód semmiféle költségvetési hatással nem jár; rengeteg feladattal, költségvetési hatás vagy fedezet biztosítása nélkül. Azt persze jó tudni, hogy a kormányzat számár a semmibe sem kerül több vadonatúj nyilvántartás létrehozása, de azért ez elég valószínűtlennek tűnik. Ennek titkát jó lenne, ha elárulnák, államtitkár úr, hogy hogyan gondolták, hogy ezt létrehozzák semmi ráfordítással vagy költségvetési fedezet nélkül. ( Dr. Répássy Róbert: Díjat fognak fizetni.) Az illusztrációt félretéve, a törvényjavaslat két új közhiteles nyilvántartást hoz létre, így a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartását és a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartását. Azon túl, hogy ez a kormány szerint ingyen megvalósulhat, kérdésként merül még fel, hogy a személyes adatok védelme kellően
