Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. december 3 (332. szám) - A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István):
4257 szeretné, hogy az udvarában egy garázst felépítsen, hány engedély kell? Mit vesznek figyelembe: arculatot, s zínt és sok minden mást. Akkor hogy van az, hogy ön pedig behoz ide egy törvényt polgármesterként, akinek az a dolga, hogy a saját kerületében rendet tartson, és azt mondja, hogy a főváros törvényileg minden alól fel van mentve, hogy a Városligetben mit és hogyan fog kialakítani. Ön szerint ez helyénvaló? Nem csodálkozik, ha felvetődik bennünk az, hogy itt azért valamifajta visszaélésre lesz lehetőség? (Dr. Papcsák Ferenc: Milyen visszaélésre?) Nem csodálkozik azon, hogy amit olvashattunk Zuglóban önnel kap csolatban, azok után felvetődik bennünk, hogy talán ez sem egy tiszta dolog, és talán más van mögötte? Az a baj, tudja, hogy a kérdéseinkre sem a bizottsági ülésen, sem itt nem kapunk választ, önök csak visszafelé mutogatnak az időben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Megadom a szót Babák Mihály képviselő úrnak. (Dr. Józsa István: Arborétum?) BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtárs aim! Tényleg szeretném arra kérni önöket, hogy a dolog jelentőségéről, mármint a Városliget jövőbeli sorsáról, annak feltételeiről próbáljanak tárgyalni, és ne emlegessék, kérem, se a 4es metrót, se a garázsépítést, meg a kerítést, mert nem ide tartozó, s ekélyes ügy, és aki ebben betegesen gondolkodik, mert maga is olyan, akkor az, kérem, lehetőleg ne válassza a nyilvánosságot, mert ha ma nyilvánosságról beszélek - mármint a parlament nyilvánosságáról , azt sem tisztességes dolog megemlíteni, hogy ez mind mutyiban történik, ugyanis a nyilvánosságot különböző szabályok írják elő, akár rendezési tervnél, akár építési engedélynél, akár szabályozási kérdésekben, amiről beszél ez a törvényjavaslat, csak önök nem olvasták el. Kérem, pótolják ebbéli ismeretbéli h iányaikat, mert azt emlegetni e törvényjavaslat kapcsán Józsa úrnak, hogy törvényen kívül helyezni törvénnyel és törvény tartalmával (Dr. Józsa István: Igen!) , hát szóval, ez az önök gondolkodása. Törvénytelen állapot az önök idejében volt bőven, én úgy go ndolom, és tényleg arról van szó, hogy szakítsunk ezzel a dologgal. Ha van egy kiemelt, fontos terület, és oda az állam beruházni kíván, és nagyon fontos a nemzet érdekében, a főváros érdekében, akkor viseljük el azt, hogy azt lehetőleg szabályozott, átlát ható tulajdoni és vagyoni viszonyok mellé tegyük. Törvényen kívül nem lehet, mert pontosan a törvényjavaslat arról szól, hogy az építtető, az építő államnak milyen jogosítványa lesz azon a házon, és hogyan lehet ezt megvalósítani. Tetszik érteni? Még egysz er elmondom. Tehát építeni kíván oda egy harmadik, a magyar állam, a kettő tulajdonos mellett, és az azzal a tulajdonnal kapcsolatos jogosítványát is rendezi. Tetszik érteni? Egyáltalán nincs az állami vagyontörvénnyel vagy a közvagyon törvényével ellentét ben ez a szabály, ugyanakkor lehetőséget ad a magyar államnak, hogy érvényesítse speciális területen lévő sajátos jogait. Nyilvánosság, facsemete. Hölgyek, urak, tudja mindenki, hogy a fában van védett fa és nem védett fa. A védett fához hozzá nem szabad n yúlni, a nem védett fánál pedig előírás az, hogy legalább többet kell ültetni (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ezt mindig az építési engedélyben írják elő egyébként. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, LMPképviselőcsoport. Megadom a szót.
