Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - Az egyfelől Magyarország, másfelől az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről szóló 1997. június 20-án aláírt Megállapodás mód... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HILLER ISTVÁN, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
3969 kormány a központi költségvetésből ugyanannyival toldja meg. Magyarul: egy egységnyi összegyűjtött adómennyiséghez egy egységnyi, a kormány által a központi költségvetésből biztosított egység kerüljön. Ez szerintem helyes volt. És kényszerlépés volt, amikor 2009 után a válság hatására, a központi költsé gvetés minden területén történt megszorítás eredményeként ezt 0,5 százalékos mértékre kellett csökkenteni azzal, hogy egyébként, ahogy a költségvetés legalább a 0 százalékot meghaladja, tehát nem negatív az éves költségvetés végső mérlege, hanem pozitív va gy legalábbis 0, akkor érdemes visszatérni ehhez. Az államtitkár úr csak azt mondta, hogy 2009ben a szocialista kormány 0,5 százalékra csökkentette. Azt elfelejtette mondani, hogy az 1:1 arányt mi dolgoztuk ki, és együtt fogadtuk el az egyházakkal. Mertho gy ez így korrekt. Az a megoldás, amit most tetszenek javasolni, történetesen az 1 százalékra való automatikus kiegészítés, bár összegszerűen láthatóan gesztus, nem gondolom, hogy az egyházak javát szolgálja. Az egyházak, tisztelt Ház, átlagosan az 1 száza lékos felajánláshoz képest 0,34 százalékot tudnak összegyűjteni. Ez valóban csekély ahhoz, és abban kell az egyházakat támogatni és segíteni, hogy saját tevékenységük révén megnövekedjék a számukra adófelajánlással bíró állampolgárok száma, vagyis azzal a lehetőséggel éljenek az állampolgárok, hogy az egyházak számára felajánlanak. Az is megfelelő, ha ezt egy az egyben kiegészítjük. Az azonban, amikor egy automatizmust léptetünk életbe, és 1 százalékra automatikusan kiegészítjük, magyarul: semmilyen módon n em ösztönözzük az egyházakat arra, hogy e tekintetben is kapcsolatba kerüljenek a hívekkel, hogy az állampolgárokat érdekeltté tegyük abban, hogy kiegészítsük… Hiába tetszik a homlokát fogni, államtitkár úr, mert ez valóban olyan törvénymódosítás, ami homl okfogást érdemel. Tudniillik olyannyira fogja visszavetni a tényleges felajánlást, ami az elmúlt évtizedekre nem jellemző. Majd akkor fogja a homlokát, ne itt a parlamentben, az ülésteremben - a tapasztalat alapján. Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a fe lsőoktatás tekintetében minden kérdésben színvonalellenes ez a megállapodás. Ez nem az egyházzal kapcsolatos, és nem az egyházakkal megkötött megállapodással, magyarul, a vatikáni egyezménnyel kapcsolatos, hanem kimondottan a felsőoktatáspolitikájuk telje sen kaotikus és koncepciótlan voltára utal. Miről van szó? Arról van szó, hogy önök itt megállapítanak egy kvótát, ezen kvóta biztosítja az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek egy meghatározott százalékát, történetesen 5 százalékát katolikus fels őoktatási intézmény számára. Nem a címzettel van a baj, hanem a kormány által gyakorolt módszerrel. Az a helyzet, hogy ha bármely fenntartónak, legyen az egyházi, legyen az alapítványi, legyen az magán- vagy éppen állami intézmény, eleve megállapítunk egy kvótát, függetlenül a teljesítménytől, függetlenül attól, hogy a hallgatók, az intézmény milyen tudományos, milyen oktatási teljesítményt nyújt, kvótát határozunk meg, ez a magyar felsőoktatást visszaveti. Ez a megjegyzésem tehát nem az Apostoli Szentszékk el kapcsolatos megállapodást mint nemzetközi egyezményt kritizálja, hanem azt a felsőoktatáspolitikát, amelynek ilyen tekintetben egy része a kvótaképzés, amely, azt kell mondjam, semmilyen módon nem segíti elő azokat a megfogalmazott célokat, amelyeket p apíron meg tervezetekben vallanak, csak éppen szakmailag nem sikerül érvényre juttatni. Mert ha kvótát juttatunk bármely fenntartónak, az azt jelenti, hogy úgy teljesítesz, ahogy akarsz, olyan oktatási, olyan tudományos teljesítményt nyújtasz, amilyet csak gondolsz, így is, úgy is megkapod a kvótát. Végezetül egy e tekintetben talán kisebb jelentőségűnek tűnő, ám mégis önmagában fontos kérdésről szeretnék szólni, erről államtitkár úr korrekt módon tájékoztatott. Ez az országunk legjelentősebb külföldi ingat lantulajdonát képező Római Magyar Akadémia belső tulajdonszerkezetének megosztása. Arról van ugyanis szó, hogy a legjelentősebb magyar külföldi tulajdon a Róma belvárosában található Római Magyar Akadémia, amely számos egyházi és számos nem egyházi tudós, művész alkotó otthona volt, most is az, és őszintén reméljük, hogy az elkövetkező időszakokban is az lesz.
