Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 27 (330. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - LENGYEL SZILVIA (LMP):
3961 Tényleg fontosak azok a módosítások, amelyek a szakmaközi szervezetekről szólnak, hozzánk is érkeztek be azok az igények, amelyek jelezték azt, hogy a fennálló rendszer finomítható, és az igényeknek megfelelő formába kellene önteni. Örülünk, hogy elérkezett az az idő, hogy ez megtörténik, most már megvan a megfelelő tapasztalat, a megfelelő idő ahhoz, hogy ezt a módosítást meg tudjuk tenni. Úgyhogy ezzel nem is szaporítanám a szót. A Jobbik, ahogy mondtam, fogja tudni támogatni. Budai államtitkár úrnak azonban szeretnék reagálni a hátba szúrós kijelentésére, amit az előző vita végén tett, mivel általános vitáról van szó, és össze is függ némileg a történet ezzel a módosítással. Nem az t állítottam, hogy ön engem szúrt hátba, sőt az a legkevésbé sem érdekelne, államtitkár úr, hiszen különböző politikai oldalon tevékenykedünk, és a világról elég sok kérdésben különbözőképpen vélekedünk, én azt állítottam, hogy a prémtermelőket szúrta hátb a akkor, amikor itt az ország színe előtt azt állította az állatvédelmi törvény vitájában, hogy azzal, hogy a prémesállatfajok felsorolását miniszteri rendeleti szintre hozzák le a törvényi szintről, semmiféle hátsó szándékuk nincsen, és nem fogják korlát ozni ezen fajoknak a számát, hanem kizárólag egy technikai módosításról van szó. Ennek ellenére mégis ezt teszik most egy miniszteri rendelettel. Én, amikor a hátba szúrást említettem, akkor úgy gondoltam, hogy ezeket az embereket, mind a magyar szőrmeipar t, mind az esetleges prémtermelőket tetszett hátba szúrni és nem engem - az végképp nem zavarna. Én csak ennyit akartam hozzátenni, elnök úr, és elnézést a kitérőért. Tehát a Jobbik a most tárgyalt javaslatot fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Lengyel Szilvia, az LMP képviselője. LENGYEL SZILVIA (LMP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretném előrebocsátani, hogy az előttünk lévő javaslatot a Leh et Más a Politika messzemenőkig tudja támogatni. Igazából nem szeretném az előttem szóló előterjesztő és a bizottsági véleményeket megfogalmazók által elmondott indokokat ugyanúgy elismételni, mert nem gondolom, hogy ebben mást gondolunk - így legalább az idővel is tudunk valamelyest takarékoskodni , csak annyit tennék hozzá, hogy maximálisan egyetértünk, és akkor most itt az agrárpiaci szabályozásról szóló törvény, tehát a javaslat első pontjával kapcsolatosan szólok, hogy maximálisan egyetértünk a tartal mi változtatással, azzal, amit indoklásként mellette hallottunk. Csak annyit tud az ember ilyenkor megjegyezni, hogy igen, egyetértünk, sőt ezt még hamarabb is kellett volna, bár azt hiszem, ez bizottságban is elhangzott, hogy nyilván itt kellett ennyi idő , meg a tavaly történteknek az idénre lettek meg azok a tapasztalatai, hogy ez a változtatás most itt az orrunk előtt legyen. De én azt gondolom, mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a szerződéses termelés és termeltetés megfelelő jogszabályi keretek között és megfelelő piaci viszonyok között és leginkább korrekten történjen. Tehát ezért tudjuk ezt maximálisan támogatni. Viszont, miután itt általános vitán vagyunk, ezért azt gondolom, hogy nagyon fontos néhány szót ejteni arról is, hogy ebből a módosí tásból előtűnik az, hogy mi a magyar agrárgazdasági rendszernek a gyenge pontja vagy a sebezhetősége. Az, ami a rendszerváltás óta egyre inkább súlyosbodott, ez a hazai agrárium szerkezetéből fakad, ami nagyjából most úgy néz ki, hogy mindenki tömegárut és leginkább gabonát akar termelni, és ebből a törvénymódosításból is láthatjuk azt, hogy a monokultúrákon alapuló nagyüzemi mezőgazdaságnak, amely nálunk elég egyeduralkodó, milyen hátulütői lehetnek. Tehát ezeknek a problémáknak a módosítására vagy az orvo solására teszünk most kísérletet. Ezek a problémák abból fakadnak, hogy az alapanyagtermelést végző magyar gazdák óriási kereskedőcégekkel állnak szemben; ennek nyilván van jelentős hátránya és veszélye is, és a hazai gabonatermelők ezáltal kiszolgáltatot tá is válhatnak. Jogszabályokkal lehet csökkenteni ezt a
