Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3808 megjeleníteni azzal, hogy egy tökéletesen új törvényt alkot, és azt rögtön három különböző törvény formájáb an terjeszti a parlament elé. (16.10) Tehát eléggé érdekes ez az előterjesztés; azzal együtt, hogy a Fidesztől megszokott egyik napról a másikra történő előterjesztési gyakorlathoz képest, azt lehet mondani, hogy ez egy normál előterjesztési tempóban, és a korábbiakhoz képest, a többitől eltérően ennél jobb szakmai igényességgel került kidolgozásra, előterjesztésre. Egyetértek azzal az okfejtéssel, amit bevezetőjében képviselőtársam, Ékes József képviselő úr elmondott. Tehát ez az előterjesztés valóban szol gálja azt a közös célt, hogy a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások tevékenységének újraszabályozása megfeleljen a Bázel III. globális banki követelményrendszer európai uniós átültetési formáinak, megfeleljen az uniós tőkekövetelmény irányelv impleme ntálásának, és a tőkekövetelményrendeletnek való megfelelés érdekében dolgozza ki ezt a jogszabályt, továbbá a hatályos, valóban többször módosított hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerkezeti bontásával egy log ikusabb szerkezetű jogszabály kialakítását teszi lehetővé. Ez technikai jellegű, a másik, amit a bevezetőben mondtam, inkább bizalmi jellegű kérdés. Tartalmát tekintve ez az új törvény a hatályos szabályok alapjaira épül, emellett kiegészítésre kerül az un iós jogszabályokban előírt prudenciális követelményekkel. Hozzáteszem, hogy pontosan a “prudenciális” szó mit takar, minden bankár mást mond róla, tehát azt hiszem, ez egy magyarra eddig még pontosan le nem fordított kifejezés, hogy mit takar, ezért kell h árom ilyen törvény, hogy leírja, hogy mitől prudens egy banki működés. De ez csak egy kis kitérő a hozzászólásomban. A tartalmi részhez különösen az tartozik hozzá, hogy a tőkepufferre vonatkozó szabályozással, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szab ályokkal és a módosított felügyeleti szabályokkal az átláthatóbb és világosan szabályozott működés irányába hat. Tehát azon túl, hogy a “prudenciális” kifejezést ebben az országban mindenki másképp értelmezi, ez az előterjesztett törvény lehetőségeinek meg felelően ezt az öt területet próbálja világosan kifejteni. A törvényjavaslat 218 oldalas, 313 paragrafusból álló szabályozást tartalmaz, és ezzel összefüggésben hatályát veszti a jelenleg még érvényes hatályos hitelpiaci törvény. Kikerül az eredeti törvény hatálya alól a pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szabályozás, erre külön törvényt terjeszt elő ez a törvénycsomag. Kikerül a törvény hatálya alól a külső hitelminősítő intézetek elismerése, ezt a tőkekövetelményrendelet szabályozza majd. Rögzítésre ke rülnek ezen túlmenően a fogyasztók érdekeit célzó rendelkezések. Ez mindenképpen pozitívum, hogy világosan, áttekinthetően tartalmazza a törvény. A 2012. április 1je előtt a fogyasztókkal kötött, egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzáloghitelszerz ődés fogyasztó által kezdeményezhető módosításának határideje kitolásra kerül a futamidő végéig. Mondhatni, ez egy természetes követelmény, úgyhogy helyénvaló, hogy bekerül az új szabályozásba. A lakáshitelcélú vagy kölcsönszerződés fogalma kiterjesztésre kerül a lakáscélú kölcsön kiváltására szolgáló kölcsönszerződésre is. Ez alapvetően a devizahitelesek számára jelenthet egy világosabb jogi környezetet. Közvetlen előnyt nem, de talán az ügymenetben egy egyszerűbb, áttekinthetőbb jogi környezetet biztosít. Rögzítésre kerülnek továbbá a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosítások is. Ha nem úgy történt volna a szövetkezeti hitelintézetek működésének átalakítása, ahogy történt, tehát erőszakkal, az alkotmányos jogokat, a tulajdonhoz val ó szabad rendelkezés jogát sértő módon, akkor azt lehetne mondani, hogy ezek a konkrét javaslatok talán még helyénvalóak is, de nem tekinthetünk el attól, hogy hogyan került átalakításra a szövetkezeti hitelintézetek működése, és hogyan került sor egy lény egében erőszakos integrációra. A jelen előterjesztésben a törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatásnak minősül ettől kezdve a követelésvásárlási tevékenység, és kiegészül a szövetkezeti hitelintézet által végezhető