Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3809 tevékenységek köre ezzel a követe lésvásárlási tevékenységgel. Eltörlésre kerül az a rendelkezés, miszerint szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyűjtésnek minősült, ha annak mértéke meghaladta a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Azért mondom mú lt időben, mert ez itt eltörlésre kerül. Megemelték 250 millióról 300 millió forintra a szövetkezeti hitelintézet legkisebb indulótőkéjének összegét, ami tekinthető úgy is, hogy nehezíteni akarják az ilyen hitelintézet megalakulását, de úgy is tekinthető, hogy valahol inflációkövető az előterjesztés, mert korábban került ez a 250 millió forint megállapításra. Módosulnak az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések is, nem csak a saját tőkét meghaladó mértékű betét gyűjtése és más visszafizeten dő pénzeszköz nyilvánosságtól történő, tehát a szabad piacról történő elfogadása minősül pénzügyi szolgáltatásnak, így kizárólag hitelintézet által végezhető tevékenységnek. A törvény a hatályos szabályozással ellentétben nem mondja ki, hogy a kockázatitők ealap a tőkepiacról szóló törvényben meghatározottak szerint pénzkölcsönt nyújthat. Korlátozásra kerül a pénzügyi intézmények által végezhető kiegészítő pénzügyi szolgáltatások köre is, a forgatható utalvány kibocsátását nem végezhetik ezután az ezen törv ény szabályozása alá tartozó pénzintézetek. Kiegészül a pénzügyi intézmény által végezhető tevékenységek köre a letéti szolgáltatásnak és a széfszolgáltatásnak nem minősülő pénzletét kelezéséhez kapcsolódó szolgáltatással. Azt lehet mondani, hogy ez pozití vum. Rögzíti továbbá az előterjesztés a külföldi és harmadik országbeli, tehát Unión kívüli pénzügyi intézményeket érintő tevékenységet is. Kiegészül a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján végezhető tevékenység gyakorlatilag valamennyi pénzügy i szolgáltatásra, és pénzfeldolgozási tevékenységet a fióktelep is végezhet, az anyabank engedélyezési csomagja keretében. Módosulnak a felügyeleti szabályok. Ezt én is pozitívumnak tekintem, hogy a felügyelet engedélyezési jogköre kiterjesztésre kerül a h itelintézetek átalakulására vonatkozóan - azaz az egyesülésen és szétváláson kívüli átalakulásra , míg egyes esetekben az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatos felügyeleti jogkörök megszűnnek. A felügyelet engedélye szükséges viszont a pénzügyi vállalkozá s működésének megszüntetéséhez is. Ez egy igen jelentős garanciális elem. Ez a szlengben tűnősnek mondott kis pénzügyi vállalkozásokkal szemben nagyobb biztonságot jelent a fogyasztóknak. Jelenleg ilyen felügyeleti jogkör csak a hitelintézetek tekintetében volt. (16.20) A szakmai észrevétellel kapcsolatban, ahogy a bevezetőben mondtam, a törvényjavaslat alapvetően megalapozott, szakszerű vagy annak tűnő szabályozást tartalmaz, bizonyos kivételekkel. Természetesen a kivételek, az ördög a részletekben rejlene k. A módosítások ugyanakkor összességében nem akkora horderejűek, hogy egy új törvény megalkotása indokolt lenne. Tehát kérdés, hogy az a hangoztatott előny, ami az új törvény áttekinthetőségével kapcsolatos, összemérhetőe azzal a bizalmi kockázattal, hog y nehezen bírálható el részletekbe menően, hogy mi az új, és mi az, ami folyamatos. Nem világos annak az oka, hogy miért kerül külön törvénybe a pénzforgalmi intézményekre vonatkozó szabályozás. A fogyasztók érdekeit célzó rendelkezések, reméljük, nem csak látszatintézkedések lesznek, amelyek csak a hiteladósok töredékének kedveznek, és a devizahitelesek jelentős részének problémájára továbbra sem adnak érdemi megoldást. A javasolt szabályozás több eleméről, számos eleméről már említettem, hogy a vitatott t akarékszövetkezeti integráció és az az alapján létrejövő új szervezet érdekeit szolgálja, egyes esetekben kifejezetten a betétesek hátrányára. Például bizonyos esetekben a hitelszövetkezetnek nyújtott tagi kölcsön elfogadása a jövőben nem minősül betétgyűj tésnek, vagyis így feltehetőleg a rendelkezésre bocsátott pénzeszköz a jövőben nem minősül kiemelt jogszabályi védelem alá tartozó betétnek. Ez, úgy érezzük, inkább visszalépés a mai gyakorlathoz képest, tehát kérdéses, hogy ez miért került így szabályozás ra.
