Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 26 (329. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat; az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vi... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SPALLER ENDRE, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - BALÁZS JÓZSEF, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - ÉKES JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3805 amelyeket az egyes országok beépítenek a saját jogrendjükbe. Az első bázeli szabályozáscsomagot 1988ban fogadták el, amely utólag Bázel I. néven vonult be a bankszabályozás történetébe. Mint ahogy nagyon jól tudjuk, utána, a későbbiek folyamán alakult meg a Bázel II., majd a Bázel III. csomag, amely valóban megpróbált az európai pénzügyi rendszerek en keresztül olyan szabályozásokat megfogalmazni, amelyek tulajdonképpen gátat vethettek volna annak a 2008as pénzügyi válságnak, amely az egész világban és egyben Európában is tulajdonképpen hatalmas károkat, káoszt és magában a felügyeleti rendszerben i s kérdéseket vetett fel. Ennek alapján alakult meg az a 2014es európai uniós szándékirányelv, amelyet a magyar elnökség idejében is megpróbáltak megfogalmazni, hogy egy olyan bankunió, bankrendszer alakuljon ki, ahol elejét lehet venni azoknak a pénzügyi válságoknak, amelyek az elmúlt időszakban nemcsak a világot, hanem az Európai Uniót is tulajdonképpen megrengették. Ezen belül olyan felügyeleti rendszert, tartalékolási rendszert, valamint olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek az állampolgárok, a hi telezők, a hitelfelvevők számára is olyan garanciákat építenek be, amelyek mindenki számára elfogadhatók, és nem okoz olyan kaotikus lépéseket, amelyek a devizahitelek felvételeinél is tulajdonképpen több millió családot, nemcsak Magyarországon, hanem Euró paszerte hasonlóképpen érintettek, ahol végigsöpört ez a tevékenység. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról: a tőkekövetelmény irányelv implementálása és a tőkekövetelményrendeletnek való megfelelés a hazai hitelintéze ti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte. Ennek eredményeként az uniós implementációból fakadó jelentős módosítások szükségessége okán indokolt a jelenleg hatályos, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi törvény hatál yon kívül helyezése és egy új banktörvény megalkotása. A régi törvény 1996 óta számos alkalommal módosításra került, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, ami töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változá sok eredményeként azonban a régi Hpt. szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség. Az új Hpt. a hatályos jogszabályok alapjaira épül, és ennek keretében kerül kiegészítésre az uniós jogszabályo k által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén, míg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánossá gra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnének a hazai jogszabályból, tekintettel arra, hogy azokat a tőkekövetelményrendelet szabályozná. Az új Hpt. számos rendelkezése azonban - úgymint az általános rendelkezések, az engedélyezésre, tevékenységre és műk ödésre vonatkozó szabályok, titoktartásra, összevont alapú felügyeletre, tulajdonjog gyakorlására, irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, a felügyeleti kérdések, az Országos Betétbiztosítási Alapra, az önkéntes betét- és intézménybiztosításra , számvitelre és könyvvizsgálatra, valamint a fogyasztóvédelemre vonatkozó előírások - a hatályos jogszabályokon alapulnak, amelyek esetén csak kisebb módosításokra van szükség. Az egyes fizetési szolgáltatásokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban: ez meghatároz különböző szempontokat. Ilyen a külföldi tevékenység; a korlátozott hitelnyújtás kérdése, miszerint az elektronikuskészpénzkibocsátó intézmény az ügyfél pénzével sajátjaként nem rendelkezhet, ezért a szolgáltatáshoz kapcsolódó hitelnyújtása is korlátozott és rövid futamidejű lehet. Az alaptőke kérdése: a pénzforgalmi intézmény esetében a működés megkezdéséhez 37 millió 500 ezer forint indulótőke szükséges, a készpénzátutalás esetén 6 millió forint, csak távközlési eszközzel történő fizetési telj esítés esetén 15 millió forint kezdőtőke elegendő.
