Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
3682 Ami az osztatlan közöst illeti, szóba hozta az elnök úr és mások is szóba hozták az osztatlan közöst. Nem igazán értem, hogy mi akadálya lehetne annak, hogy - épp Font elnök úrnak egy nagyon jó konstrukciója volt erre, hogy elkezdődhetne, folytatódhatna és zajlana le gyors ütemben a kiadása ezeknek a földeknek. Nem azon kell itt agyalni - bocsánatot kérek a kifejezésért , hogy a jelenlegi idióta szerkezetet, ami ebből az osztatlan közösből származik, hogyan lehet, és nem tudom, milyen technikai megoldásokkal mégis valamerre terelni, hanem valószínűleg az alapproblémát kéne megoldani, az alapprobléma pedig az, hogy nem is ismer Európa ilyet, hogy osztatlan köz ös tulajdon. Az elnök úrnak volt egy nagyon jó konstrukciója erre, hogy hogyan kezdenénk el egyik oldalról kiosztani azoknál, akik ezt igénybe veszik: oda kell tenni a pénzt, és ki kell osztani. 16 milliárd forintból - akkor, annak idején azt számítottuk - le lehetne bonyolítani ezt. Mi akadálya van, hogy ezt sokkal nagyobb vehemenciával megtegyük, ráállítva egy apparátust, hogy mindazok, akik ki akarják vinni a földet, vigyék ki? Ez az egyetlen helyes megoldás arra, hogy ezt az áldatlan szerkezetet, amit i tt húzunk, nem tudom, mióta magunkkal, megváltoztassuk: normális tulajdonba kell helyezni az embereket, és rendelkezési jogot kell biztosítani az embereknek a saját földjük fölött, és nem ilyen kényszerhelyzeteket fönntartani hosszú időszakon keresztül. Az t hiszem, elnök úr - mert Font elnök úr mondta ezt , ez igazán nem oldja meg ezt a problémát, ami itt körvonalazódik. Lehet, hogy bizonyos dolgokat egyszerűsít, de az alapprobléma itt van, és ezen az alapproblémán nem fogunk úrrá lenni. Az állattartás ügy ét Gőgös képviselő úr nagyon élénken felvetette, és aztán itt mások is érintették. Azt hiszem, itt is az alapprobléma ott van, hogy állattartás jószerével más sehol nincs; nagy szakosított telepeken van, a nagy szakosított telepek pedig olyan hatékonyságga l dolgoznak, amilyennel. Erre is szoktam mondani azt a példát, hogy ha annyira hatékony lenne ez a fajta állattartás ezeken a szuperintenzív nagy telepeken, amelyek kialakultak itt - amibe 300 milliárd forintot ölt bele egyébként az előző kormány, hogy eze ket rekonstruálja, és kényszerhelyzetet teremtett azzal, hogy már ebből nem tudsz kilépni, bele van ölve a rengeteg pénz , nos, ha ezek a telepek, amelyekhez most ígyúgyamúgy megpróbál földet biztosítani, olyan versenyképesek lennének valóban, akkor val ószínűleg a magyar hús és tej nem szorult volna ki a saját piacairól is olyan gazdaságok termékei révén, amelyek egyáltalán nem ilyen nagy szakosított telepekre alapozzák a mezőgazdaságukat. Ami a kamarát illeti, és hogy működőképes lesze - még visszatérv e egy picit a helyi földbizottságra. Nyilván pontosan tudjuk, hogy a kamarai helyi bizottságok és a földbizottság nem ugyanaz, de az emberben felmerül, hogy ha nem lesz működőképes - és ennek ezer módja van, hogy hogyan ne legyen működőképes egy helyi föld bizottság. (20.20) Például úgy, ha olyan helyzetet sikerül teremteni, hogy nagyon eltérő érdekkörök kerülnek be ezekbe a földbizottságokba. Ahogy mondtam, hogy kik a földhasználók jelenleg és milyen módon, ott állnak azok a családok, akik még szeretnének h ozzájutni. Ez két nagyon eltérő érdekkör, amely akár működésképtelenné is teheti ezt a helyi földbizottságot. Ebben az esetben az a kamarai bizottság lép a helyébe - ezt a mostani törvény mondja , amelyet mostanában választanak. Jelezni szeretném egyébkén t, hogy mindenkinek kamarai tagnak kell lenni, tehát tulajdonképpen ki kéne értesíteni mindenkit arról, hogy zajlik egy ilyen bizottság létrehozása. Én is útonútfélen, mindenhonnan azt hallom, hogy fülbesúgás módszerével megy, hogy hogyan hozza létre majd a kamara a helyi bizottságokat. Nem tudom, hogy más miről értesült, nekem ezek az információim. Tehát a gazdák nagyon nagy többsége nem is tudja, hogy ezek a bizottságok létrejönnek, sőt bizonyos szűk körben javaslatot kérnek, hogy kikből álljanak ezek a bizottságok. Valószínűleg ezeket választani kéne, ezeket is. Ha én az agrárkamarai törvényt jól értelmezem, ott valószínűleg mindenki, miután kötelező tagság van, választó és választható lenne. Tehát ha már egyszer fölmerül, hogy a kamarai helyi bizottság adott esetben átveheti ennek a fölbizottságnak a funkcióját, akkor még inkább
