Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
3681 arról beszéltünk, hogy hosszú távon működő mezőgazdaságot akarunk kisközepes családi gazdaságokkal, akkor ennek szerves rész e volt az a szövetkezeti modell, ami Európában ezeket versenyképessé teszi. Tehát itt egyáltalán nem arról van szó, hogy kis, elaprózott birtokokról beszélnénk - ezt Gőgös képviselő úrnak is mondom , lehet olyan versenyképes méretet ebből a struktúrából i s kihozni, ami Európában is versenyképes. Kiszorítanak bennünket ilyen országok a saját piacunkról is, mint Lengyelország, ahol soha nem volt az a nagybirtok, amiről Gőgös képviselő úr beszél, viszont a szövetkezeti modell révén, az európai modell és a mi hagyományos modellünk révén is működőképes ez a mezőgazdaság. Ami a konkrét ügyeket illeti, ráadásul, ha még itt a birtokméreteknél és ennek a szabályozásánál maradunk, hogy a kedvezményekhez hogyan lehet hozzájutni. A legnagyobb kedvezmény - mármint a föl dforgalmi törvényben, amelyet a nyáron fogadtunk el , ami korlátlan birtokmaximumot tesz lehetővé, az összeszámítás kivétele a törvényből. Ennél nagyobb kedvezményt nem lehet adni, látjuk is, hogy a Csákvári Zrt. vezérkara hogyan írta szét a családtagokra , még a Székesfehérváron élő rokonságra is szétírták azokat a földeket. Itt kérem szépen, az alap földforgalmi törvény révén mindenki földműves lesz a családban vagy a vezérkara ezeknek a nagy cégeknek, és szétírják egyszerűen a földet. Nem is kell az 1800 hektár, mert 1200 hektárjával bőven szét lehet írni az egészet. Nincs fölső határ. Tehát ha itt a kedvezményekről beszélünk, hogy milyen módon lehet hozzájutni a kedvezményekhez, és hogy az állattartók igen vagy nem, azt hiszem, nem ez lesz a legfőbb móds zer arra, hogy hogyan lehet nagybirtokot kialakítani, hanem az összeszámítás teljes hiánya; a családon belüli összeszámítás, az országos összeszámítás teljes hiánya, az érdekeltségen belüli összeszámítás teljes hiánya, sőt még településen belüli maximumok sincsenek, tehát gyakorlatilag egy érdekeltség több település határát - mint ahogy látjuk Somogyban például, most amiket nézek állami földeket, négyöthatnyolc, és nemcsak Fejér megyéről van itt szó. A település teljes határát bekeríti egy család a csalá dtagokon keresztül, feleség, sógor, lány, fiú, mindenkire szétírva ez a birtok. Azt hiszem, ez egy álvita, hogy hogyan lehet majd hozzájutni ehhez a kedvezményhez, amit ez a törvény itt garantál, mert nem ez lesz a fő módszer a birtokmaximum meghaladására. Helyi földbizottság. Lesze működőképes vagy működésképtelen lesz ez a helyi földbizottság? Mert itt ugye ez az alapkérdés, hogy milyen földbizottság jön itt létre, akár így, akár úgy, akármilyen formában. Kérem, az alap földforgalmi törvény, a nyári törv ény azt mondja, hogy a helyi földhasználók hozzák létre ezt a földbizottságot. Kik használják ma a földet? Olyan arányban használják, amilyen arányban itt elhangzott. Mondok egy példát: Lepsényben tizenöt család a földterület 20 százalékához jut hozzá, aki k ténylegesen gazdálkodó családok, a 80 százalékát egy nagytőkés társaság használja Lepsény külterületének. Kikből áll akkor a helyi földbizottság? A földhasználókból. Ki a 80 százaléknyi föld használója? Az a tőkés társaság, a Nyerges – Simicskaféle Mezortcsoporthoz tartozó DélBalatoni Agro használja az egész földet, tehát azokból fog állni a földbizottság. Hát ki másból? A törvény nem azt mondja, hogy a helyben élő gazdálkodó családok hozzák ezt létre, hanem a föld használói, akik ma használják a földet. Ez tökéletes bebetonozása annak a struktúrának, ami itt van, sőt, nem csak az ő bérleti szerződésük időtartamára betonozza be a jelenlegi viszonyokat, mert ha ők lesznek többségben ezekben a földbizottságokban, akkor ők fogják azt is meghatározni, hogy eg yáltalán kinek lehet eladni ott a földet. Hova fog ez vezetni? Tehát a technikai szabályozása ennek a kérdésnek nagyon fontos dolog. Egyetértek Font Sándorral, hogy ha már egyszer van itt egy ilyen törvény, akkor ezt valamilyen módon szabályozni kell, de t artok tőle, hogy maga ez a technikai szabályozás az alapproblémákat egyáltalán nem fogja megoldani.
