Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Kövér László): - HARRACH PÉTER (KDNP):
3583 negyedik decilisnél tart, egyébként az átlagbér p edig a nyolcadiknál, utána pedig átlépünk a rettentő gazdagok közé, akik havi 300 bruttót keresnek, akiket ön meg akar adóztatni. És meg akarja adóztatni ezen kívül az átlagbért is, hiszen három kulcsról beszél. Nem meri bemondani, hogy milyen szinten vetn é ki az adót. De gondolja el! Ez a Ház megszavazta például a pedagógusok béremelését. Most meg szeretné adóztatni a pedagógusokat? Tehát el szeretné venni tőlük azt egyébként, amire most végre a pedagógusbér rendezésével eljutott Magyarország (Folyamatos k özbeszólások az MSZP soraiból.) , be szeretne vezetni egy adókulcsot az átlagbérnél… (Az elnök csenget.) Számoljon utána, tisztelt képviselő úr! ELNÖK (Kövér László) : A napirend előtti felszólalás nem kollektív műfaj, tisztelt képviselőtársaim! DR. CSÉ FALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Én ezzel szemben úgy gondolom, tisztelt képviselő úr, hogy az igazságosság vagy a társadalmi igazságosság mobilitás kérdése. Olyan rendszert kell felépíteni, ami lehetővé teszi, hogy idővel mindenki lépjen egyet előre, és ne büntesse meg egy szocialista kormány vagy egy szocialista párt azzal, hogy most egy magasabb kulcsot vet ki arra, aki egyébként a munkájával előrébb tudott jutni. Ez a probléma egyébként a szocializmussal. (Dr. Ujhelyi István, Luk ács Zoltán és Mesterházy Attila folyamatosan közbeszól.) Igen, tisztelt képviselő úr, számoljon utána! Egy: nem mondott sohasem számot arról, hogy milyen kulcsot vetne ki. Kettő: nem gondolja végig a következményeit. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) ELNÖK (Kövér László) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter úr, a KDNP frakcióvezetője: “A hatalom csak eszköz” címmel. Parancsoljon! HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Nagy zaj az MSZP és a kormánypártok padsoraiban.) Egyetlen megjegyzést hadd tegyek én is az adórendszerről. Az családbarát. És amikor az elnök úr az egykulcsos adó hatását elemezte, akkor kifelejtette a gyermekek utáni adókedvezmény korrekciós hatását. Pedig ez is az igazság r észe. A kampány elkezdődött. Ezt nem az előbbi beszédre mondtam, bár lehet, hogy erre is lehetett volna. Nem hivatalosan, de valójában az MSZP szombaton kampányüzemmódba kapcsolt, és a bizonytalanok szavazataira számít. (13.40) Ez így rendjén is van, hisze n a kampány előbbutóbb a hatalom megszerzésére irányul, bár itt most rögtön ki kell mondanom azt - és ez a mondanivalóm lényege , hogy a hatalom csupán eszköz, semmiképpen nem cél. A cél valami egészen más, a magyar emberek és az ország jövőjének a bizto sítása, annak érdekében történő cselekvés. Sajnos azonban a jelek azt mutatják, hogy van Magyarországon olyan politikai erő, amelyik a hatalmat tekinti céljának, annak megszerzését. Mindenképpen fel kell tennünk két kérdést a kampánnyal kapcsolatban: hogya n kampányol egy politikai erő, és mi a célja a megszerzett hatalommal? Normális esetben a különböző teljesítmények felmutatása és összehasonítása lehet a kampány célja. A jelen helyzetben nyilvánvaló, hogy a GyurcsányBajnaikormány teljesítményének a felm utatása biztos vereséghez vezetne, ezért a baloldal kampánystratégiája az, hogy lejáratással és démonizálással próbálja tönkretenni az ellenfelét. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Óóó!) Mondjunk egy példát! A bajai videó a lejáratás eszköze volt, a szob ordöntés pedig a démonizálásnak az eszköze, hiszen azt üzente, hogy azt az embert le lehet dönteni, az megérdemli, s a többi. De sokat mond a kampány jellegéről és céljáról az az esemény, amit mindegyik politikai erő valamiképpen kampányindítónak szánt, és ez október 23a volt. Hasonlítsuk össze! Az egyik oldalon egy több százezres, békés, derűs, fegyelmezett tömeg hallgatott egy beszédet (Moraj az MSZP
