Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
3581 Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője: “Propaganda és valóság 2.” címmel. Parancsoljon, frakcióvezető úr! MESTERHÁZY ATTILA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 2010. október 26án Matolcsy György miniszteri expozéjában az egykulcsos adóval kapcsolatban felsorolt előnyöket, hogy miért jó Magyarország számára az egykulcsos adórendszer. Ezek közül hadd emeljek ki néhányat, amelyeket ő akkor felsorolt. Azt mondta, hogy ez egy családbarát adórendszer, gyermekvállalásra ösztönöz, arányos és igazságos, mindenki jól jár vele, szinte öröm lesz adózni Magyarországon, és a belső fogyasztást is növeli, ami által a gazdaság is lendületbe fog jönni. Mi ezeket az állításokat már akkor cáfoltuk, és úgy érveltünk, hogy egy ilyen adórendszer Magyarország számára mind társadalmilag, mind gazdaságilag káro s lesz. Akkor ezeket a vitákat, ezeket az érveket lesöpörték az asztalról, és azt mondták, hogy ez az ellenzék szokásos kukacoskodása. De ma már nemcsak mi mondjuk ezt, született egy tanulmány, amit én elolvastam a hétvégén. A Századvég intézet egyik kutat ója hosszasan érvel hasonló érvek mentén, mint ahogy azt mi is tettük, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt.t talán nem vádolhatjuk baloldali elhajlással, hiszen az önök kormánya több mint 5 milliárd forint közpénzt fizet számukra, hogy segítsék a kormányzat i tevékenységet. (13.30) Na, de nézzük akkor a hatásokat! Ugye, azt mondjuk, hogy ez nem igazságos és nem arányos, és a tanulmányból is világosan kiderül, érveket is hoz a kutató. Azt írja, hogy a legkevesebbet kereső 2,5 millió adózó adója á tlag 75 ezer forinttal nőtt az egykulcsos adórendszer miatt. Az adózók 70 százalékának, tehát az alsó héttizede ezeknek az embereknek, adófizetőknek az adóterhelése 134 milliárd forinttal nőtt, nem csökkent, hanem nőtt. Ezzel szemben a kilencedik tized adó terhelése 72 milliárd forinttal lett kevesebb, a leggazdagabb 10 százaléké pedig 500 milliárd forinttal lett kevesebb. Így ezzel sikerült önöknek azt elérni, hogy a leggazdagabbak a közös költségvetéshez a korábbi 61 százalék helyett már csak 42 százalékka l járulnak hozzá adóik befizetésével. Ezért, ha az egyenleget kell meghúzni, a társadalmi egyenleget, akkor azt lehet mondani, hogy 70 százalék rosszabbul járt, nyertes 1,5 millió fő, vesztes 2,5 millió fő. De nem is családbarát ez az új adórendszer, hisze n, ahogy a tanulmány mondja, nem mi, a tanulmány, az önök kutatója, az adócsökkentés 74 százaléka a leggazdagabb, gyermektelen felső 20 százalék zsebébe került, ami egészen biztosan nem a gyermekvállalási kedvet ösztönzi. És a családi adókedvezményt sem tu dják nagyon sokan igénybe venni, különösen a kisebb keresetűek, például a kétgyermekes családok esetén körülbelül 50 százalékuk nem tudja igénybe venni ezt a családi adókedvezményt. És nem ösztönzi a fogyasztást sem, így a növekedést sem, hiszen a gazdagok fogyasztása itthon nem generál újabb bevételeket, maximum az importot növeli, a szegények meg rosszabbul jártak, ahogy az imént is mondtuk, úgyhogy ők nem tudják növelni a belső fogyasztást. Ebből az is kiderül világosan, hogy nemhogy mindenki jól jár vel e, hanem a többség rosszul járt ezzel az adórendszerrel. Akik jól jártak, azok a gazdagok, a magas keresetűek Magyarországon. És van egy plusz negatív hatás, ez pedig a költségvetésibevételkiesés. Ez, ahogy a kutató is számolta, 450 milliárd forint költsé gvetési bevételtől esik el a magyar költségvetés. Emiatt önök adókat voltak kénytelenek növelni, a jóléti kiadásokat jelentős mértékben, brutálisan csökkentették, legyen szó szociális vagy más típusú jóléti kiadásokról, és a közszolgáltatásokra fordított ö sszegeket is az egészségügy, az oktatás tekintetében 300 milliárd forinttal csökkentették az elmúlt időszakban. Éppen ezért őszintén ki kell mondani, hogy ez az egykulcsos adó megbukott, ez az egykulcsos adó megbukott társadalmilag, és megbukott gazdaságil ag is, hiszen a jövedelmi különbségeket növelte az elmúlt három évben. Kilencszeres a jövedelmi különbség ma Magyarországon az alsó 10 százalék és a felső 10 százalék között. És gazdaságilag is megbukott, hiszen komoly költségvetésibevételhiányt okozott, nem ösztönöz semmilyen gazdasági növekedésre.
