Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 25 (328. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - VONA GÁBOR (Jobbik):
3578 Tisztelt Képviselő Asszony! Hadd utaljak arra, hogy a NAVtól kilépett korábbi munka társ az ügyészségnél megtette a szükséges feljelentést. Úgy gondolom, hogy miután megtette, az ügyészség feladata ennek a kivizsgálása és ennek az ügynek a tisztázása. Abban viszont egyetértünk, hogy mindenkinek be kell fizetni ebben az országban az adót, kicsinek és nagynak, kisvállalatnak és nagyvállalatnak is. És úgy gondolom, hogy az ügyészségnél meg fog születni az ezzel kapcsolatos vizsgálati eredmény. Ha szabad egy picikét továbblépnem, arra kérem, hogy legyen következetes. Ha tehát arra szólít fel, hogy legyen közteherviselés ebben az országban, ne bújjanak ki nagyvállalatok esetlegesen az áfa alól - és remélem, hogy az ügyészség elvégzi a megfelelő vizsgálatot, és mi is elvégeztük a kockázatvizsgálatot , akkor arra is kérném, ha már egyszer arra já r, hogy tüntessen a 16 százalékos, egykulcsos adó mellett. Merthogy személyi jövedelemadó terén az pontosan arról szól, hogy mindenki, a kevesebb jövedelmű is, a magasabb jövedelmű is befizeti az adót. A következetesség nem olyan nehéz dolog egyébként. Ha itt azt az elvárást fogalmazza meg, ahol remélem, az ügyészség elvégzi a megfelelő vizsgálatot, akkor javaslom, hogy ezt a fajta logikát vigye át más jellegű adók esetében is, például a személyi jövedelemadó esetében is, ahol, úgy gondolom, helyes és jogos elvárás az, hogy közteherviselés legyen, mindenki fizessen adót (Ertsey Katalin közbeszólása.) - így van! , mindenki fizesse be az áfát is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Kövér László) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vona Gábor, a Jobbik képviselőcsoportjának vezetője: “Ragadóse a bolgár példa?” címmel. Parancsoljon, frakcióvezető úr! VONA GÁBOR (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben a bolgár parlament háromnegyedes többsége elfog adott egy döntést, amelynek értelmében Bulgária szeretné a földmoratóriumát meghosszabbítani az Európai Unión belül, az Európai Unióval szemben. Egészen nagy vihart kavart - különösen Brüsszelben - ez a döntése az ottani parlamentnek, a mi köreinkben, jobb ikos körökben viszont örömet okozott, ugyanis rávilágított arra a tényre, hogy KeletKözépEurópának a sorsszerűsége közös és ebben a földkérdésben különösképpen közös. Ha megvizsgáljuk a magyar földmoratórium történetét, akkor azt látjuk, hogy 2004ben ka ptunk egy hétéves lehetőséget, ami aztán három évvel meghosszabbításra került, azzal az indoklással, hogy a magyar földár töredéke az európai földár átlagának, és némi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a földáraink felzárkózzanak Európához. Most letelt ez a tíz év, és mi történt? Ha megnézzük, a magyar földárak továbbra is töredékét képezik a nyugateurópai földek árának. A helyzet, a kiváltó indok továbbra is fennáll, miközben az óvintézkedés, a moratórium pedig megszüntetésre kerül a következő évtől. Tehát a vészhelyzet adott, a vészhelyzettel kapcsolatban hozott óvintézkedés viszont megszüntetésre kerül. Ez körülbelül olyan - hogy megpróbáljak képszerű és aktuális lenni , mint ha jönne egy nagy árhullám Magyarországon, és kihelyeznénk a homokzsákokat, hog y védekezzünk az árhullám ellen, de még mielőtt az árhullám elmenne, valamilyen döntés következtében elkezdenénk a homokzsákokat összeszedni. Mennyire volna ez logikus, képviselőtársaim? Semennyire. És mennyire volna etikus? Semennyire. Ezért a földmoratór ium meghosszabbításának a felvetése teljes mértékben legitim felvetés. Mit tesz a kormány? A kormány alibizik, mondhatnám úgy is, hogy kampányol ebben a kérdésben, de nem tesz érdemi lépéseket, általában arra szokott hivatkozni, hogy nincs lehetőség ennek a helyzetnek az orvoslására, az Európai Unió erre nem ad lehetőséget. Persze hogy nem ad, ha meg sem próbáljuk, de éppen a bolgár példa bizonyítja, hogy egyáltalán nem tabukérdés ennek a felvetése, amit a Jobbik is megtett már többször is. (13.20)
