Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 20 (327. szám) - A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3553 DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint mindnyájan tudják, 2014. március 15én lép hatályba az új polgári törvénykönyv, amely jelentősen átalakítja többek között a zálogjog szabályozását és e körben az ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását is. Az új rendelkezések alapján immár a hitelbiztosítéki nyilvántartás szo lgál majd arra, hogy az ingatlanon, a lajstromozott ingókon és a lajstromba vett jogokon kívül más vagyontárgyakon alapított zálogjogokról a nyilvánosság értesülhessen, és ezáltal azok elzálogosítását harmadik személyek is megismerhessék. A hitelbiztosíték i nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok körébe tehát sokkal szélesebb tárgyak és jogok tartoznak, hiszen a nem lajstromozott ingókon kívül a nem lajstromozott jogok, valamint a követelések is csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel z álogosíthatók el. Ezen túlmenően azonban a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a faktoringszerződés és a lízingszerződés Ptk.ban meghatározott adatait is. (18.40) Az önök előtt lévő, a hitelbiztos ítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat az új polgári törvénykönyvben szabályozott hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz szükséges olyan részletszabályokat tartalmazza, melyek tárgyuk okán törvényi szintű szabályozást igényelnek. A hitelbiztosítéki nyilvá ntartásnak az ingatlannyilvántartástól eltérő, lényeges sajátossága - és erre a törvényjavaslat szabályainak kialakítása során is figyelemmel kellett lenni , hogy nem reálfóliumokból áll, hanem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a b ejegyzéseket, tehát inkább perszonálfóliumokat tartalmaz. A másik alapvető különbsége az ingatlannyilvántartáshoz képest, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internetalapú, elektronikus nyilvántartássá alakul át. Ugyanakkor nemcsak a hi telbiztosítéki és az ingatlannyilvántartás között van különbség, hanem a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a jelenlegi zálogjogi nyilvántartás között is. A zálogjogi nyilvántartás és az új polgári törvénykönyv által bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántart ás között talán a leglényegesebb különbség a nyilvántartások vezetésének módja. Amíg ugyanis a zálogjogi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, vagyis a nyilvántartásba történő bejegyzés közjegyzői okirat alapján, közjegyzői közreműködéssel, nemperes eljárás keretében történik, addig a hitelbiztosítéki nyilvántartásba az érintett felek vagy törvényes képviselőik egy internetes felületen, elektronikus úton tett nyilatkozataik által, saját maguk jegyzik be a zálogjogot. Tehát a nyilvántartás rendszerében nyilat kozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet. Az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mint ha azt meg sem tették volna. E szabály indoka az, hogy az új polgári törvénykönyv alapján emb eri közreműködést nem igénylő informatikai rendszert kell kialakítani, és az informatikai rendszer kizárólag az informatikai szempontból megfelelő alapadatokat tudja feldolgozni. A zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzés tehát a közjegyző által ellenőrzöt t formában és módon zajlik, ugyanakkor a hitelbiztosítéki nyilvántartás esetében ez - a törvényi követelményeknek megfelelő módon - internetes alkalmazás felhasználásával, emberi közreműködés nélkül történik. A nyilvántartásba történő betekintés kapcsán el mondható, a javaslat célja az, hogy egyetlen felületről, nevezetesen a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes felületéről minden olyan zálogjogi bejegyzésről nyerhető legyen információ, amely annak megállapításához szükséges, hogy egy adott személy vagy ontárgyait terhelie zálogjog. Ez a zálogjog és a többi, ide bejegyzendő biztosítéki jog megalapítását egyszerűvé és gyorssá teszi, valamint a zálogjog teljes nyilvánosságát szolgálja. Az új polgári törvénykönyv szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás nyi lvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. Ezzel mind az üzleti forgalom, mind az állampolgárok számára könnyen és folyamatosan nyomon követhetővé válik a bejegyzett hitelbiztosíték és annak utóélete. A Ptk. e ren delkezésével összhangban a javaslat a betekintés és a
