Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 20 (327. szám) - A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3554 nyilvántartásból való törlés, lekérdezés tekintetében csupán kiegészítő szabályokat tartalmaz. E szabályok lényegében azt szabályozzák, hogy a térítésmentes online lekérdezésre milyen adatok megadásával kerülhet sor. Ezen túlmenően a javaslat továbbra is biztosítja, hogy a gépjárművek esetén ne csupán a zálogkötelezett neve alatt, de a gépjármű egyedi azonosítója, alvázszáma alapján is keresni lehessen a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. A hitelbiztosít éki nyilvántartás e sajátosságaiból következően nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak, ugyanakkor képes a zálogjog nyilvánosságának funkcióját betölteni, és jelentős mértékben hozzá tud járulni a forgalom biztonságához. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A j avaslat előkészítésekor figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a felek egymás nyilatkozatairól tájékoztatást kaphassanak, és hogy biztosított legyen a felek közötti kommunikáció a hitelbiztosítéki rendszer keretein belül. E cél elérése érdekében a javasla t rögzíti, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatot kizárólag a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója tehet, és a nyilatkozatban csak olyan másik személy lehet érintett, aki ugyancsak a rendszer regisztrált felhasználója. A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető egy úgynevezett regisztrációs kérelemben. A sikeres regisztrációt követően a közjegyzői kamara a hitelbiztosítéki rendszerhez hozzáférést biztosít a kérelmező részére. Ezt követőe n a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelemben közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan azonossági nyilatkozatot tesz. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyzőnél megtehető. A közjegy ző az előtte megjelent személy személyazonosságát ellenőrzi, védve ezzel az üzleti élet szereplőit attól, hogy adataikkal visszaéljenek. A javaslat szerint tehát csak regisztrált felhasználók között lehetséges a hitelbiztosíté ki nyilatkozat megtétele, ez ugyanis egyidejűleg szolgálja a biztonságos, gyors és zavarmentes kommunikáció lehetőségét. Az a körülmény, hogy a rendszer számára ismeretlen, adott esetben kitalált személlyel szemben - javára vagy terhére egyaránt - nem lehe t nyilatkozatot tenni, megóvja a hitelbiztosítéki rendszert olyan fiktív nyilatkozatok megtételétől, tömegesen, amely az informatikai biztonságot veszélyeztetheti. A zálogjog mellett eladói nyilatkozat, tulajdonjog fenntartásával történő eladásról szóló ny ilatkozat, faktoringnyilatkozat, lízingbe adó nyilatkozat is tehető a hitelbiztosítéki nyilvántartásban. Ezekhez az úgynevezett fiduciárius jellegű ügyletekhez a polgári törvénykönyv nem fűz semmisséget, azonban a dologi jogi jogkövetkezmények érvényesülés ét mintegy fiduciárius jellegű kompenzálásként csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel, vagyis a szerződéssel érintett vagyontárgyak biztosítéki jellegének nyilvánossá tételével látja biztosíthatónak a jogalkotó. A javaslat az e nyilatkoz atok megtételéhez szükséges részletszabályokat is tartalmazza, továbbá rögzíti, hogy ilyen nyilvántartási adat esetén annak törlése iránti kérelmet a kötelezettje is tehet. A törléshez ugyanakkor természetesen szükséges a jogosult hozzájárulása is. Látható tehát, hogy az új Ptk.nak megfelelően a javaslat a nyilatkozatok megtételét a felekre bízza, annak megfelelőségét - az informatikai megfelelőségen túl - nem ellenőrzi. Ebből következően az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásban rögzített hitelbiztosí téki nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette, a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal. Ugyanakkor a nyilatkozat valósággal való egyezőségéért, a nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért értelemszerűen csak és kizárólag a nyilatkozattevőt terheli felelősség. A javaslat rögzíti ezért azt is, hogy a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a hitelbiztos ítéki nyilatkozatot tette. Összhangban a Ptk. szabályaival, a javaslat szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartásban zálogjog bejegyzésére a következő szabályok szerint kerülhet sor. Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot mind a zálogjogosult, mind a z álogkötelezett tehet. A zálogjogosult által tett nyilatkozatról a zálogkötelezett, a zálogkötelezett által tett nyilatkozatról pedig a zálogjogosult a
