Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 20 (327. szám) - A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3521 megteremtésének szándéka. Az e célok megvalósítása érdekében végzett erőfeszítések több szakterületet érintően folytak, és folynak jelenleg is. Ezek közül az egyik legfontosabb a közigazgatási eljárások területe, valamint a kormányablakok kialakítása. A közigazgatási eljárásügyi szabályozás 2010 óta következetesen törekszik arra, hogy a jogalkalmazási tapasztalatokkal összhangban álló , az eljárások egyszerűsítését eredményező, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben megjelenítő törvénymódosítások révén a hatósági eljárásokat érintő joganyag folyamatos fejlesztése biztosított legyen. A közigazgatási eljárásokat érintő tö rvénymódosítások körében feltétlenül kiemelést érdemel az általános ügyintézési határidő csökkentését eredményező módosítás, melynek értelmében az általános ügyintézési határidő jövő év január 1jétől 30 napról 21 napra csökken. E módosítás az ügyfelek érd ekeire tekintettel volt indokolt, mivel különös fontossággal bír az ügyfelek számára, hogy a hatóság a lehető legrövidebb időn belül döntést hozzon. Mindehhez kapcsolódtak a Magyary Zoltán közigazgatásfejlesztési program egyszerűsítési programjának célkit űzései is, amelyek egyes speciális eljárások ügyintézési határidejének csökkentésére irányultak. Ennek megfelelően lett például az útlevelek kiállításának ügyintézési határideje 30 nap helyett 20 nap. Az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfél nek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében az eljárási törvény egy tavalyi módosítás alapján jövő év január 1jétől általánosságban elő fogja írni, hogy ha a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz döntést, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, tehát a hatóság hallgatása beleegyezésnek minősül. Ez alapján a különböző működési engedélyektől az alanyi jogon járó ellátási, támogatási kérelmeken át, akár az építési engedélyekig a legtöbb eljárásban az ügyfélnek nem kell majd az eljárások elhúzódása miatt aggódnia. Az eljárások ésszerűsítését célozták emellett azok a törvénymódosítások is, melyek például általános korlátot szabtak az ügyintézési határidő hatóság általi meghosszabbításával kapcsolatban, vagy amelyek például meghatározott bi ztosítékok esetén lehetővé teszik egyes eljárási cselekmények vonatkozásában a telefonon történő ügyintézést. Ez utóbbi kapcsán az ágazati jogalkotó feladata, hogy a jövőben minél több esetben tegye lehetővé a tényleges telefonos ügyintézést. Az ügyfelek v édelme kapcsán mindamellett az eljárási kódexben alapelvi szintre emelkedett két különösen védett célcsoport védelme is. Egyrészt a kiskorúak - mint önmagukat csak korlátozottan megvédeni képes sérülékeny eljárási szereplők - érdekeinek védelme, másrészt a z ország versenyképességének javításához kapcsolódva a jogos gazdasági érdekek kiemelt védelme a gazdasági szereplők vonatkozásában. A gyermekek védelméhez az eljárási törvény emellett további intézkedésekkel is hozzájárult, például amikor előírta, hogy a gyermekek meghallgatása kapcsán megfelelően kell őket tájékoztatni arról, hogy mi történik velük, valamint megfelelő légkört kell számukra biztosítani. Kiemelendő továbbá, hogy az ügyfelek védelme szempontjából szintén fontos területként jelentkező hatóság i ellenőrzések vonatkozásában is több biztosíték beépítésre került a szabályozásba. Ilyen biztosíték például, hogy a hatóságoknak az ügyfelek számára is közzétett ellenőrzési terv szerint kell végezniük az ellenőrzéseiket. Végezetül idesorolható, hogy a Ke t. egyik legutóbbi módosítása nyomán a hatósági nyilvántartások ezentúl mind közhiteles hatósági nyilvántartásoknak számítanak, erősítve ezzel a nyilvántartásokhoz fűződő ügyféli bizalmat. Tisztelt Képviselőtársaim! A jó állam megteremtéséhez kapcsolódik a kormányablakok rendszerének kiterjesztése és a kormányablakokban intézhető ügykörök számának növelése is. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1jével történt felállításával párhuzamosan a megyeszékhelyeken és más megyei jogú városokban kial akításra kerültek az első kormányablakok. A kormányablakok létrehozását követően már 2011ben elkezdődött a felkészülés a kormányablakok országos hálózatának kialakítására, valamint további fontos célkitűzésként jelent meg, hogy a kormányablakok a jövőben teljeskörűen elláthassák majd a jelenleg működő okmányirodák feladatait is.
