Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása című törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
353 alaptörvény stabili tása indokolja tehát azt a módosító indítványt, amelynek az érdekében és a védelmében szólok. Ez nem teszi lehetetlenné, hogy az alaptörvényt a parlament módosítsa, még akkor sem, ha ezzel éppen egy alkotmánybírósági korábbi döntésnek megy keresztbe, de bi zonyos meggondolási időt és bizonyos, a szokásosnál markánsabb többséget megkövetel ezekben a minősített esetekben. Valahány évnek el kell telnie, és a kétharmad helyett négyötödös többségnek kellene ez esetben az Alkotmánybíróság véleményével gyökeresen e llentétes módon az alaptörvényt módosítania. Ez tehát nem korlátozza a parlament jogait, de megemeli az alaptörvény, az alkotmány fontosságát, tiszteletét és tartósságát is, épp ezért úgy érezzük, hogy ez a fajta megfontolás, a különleges és kivételes eset eknek ez a súlyosabb feltételekhez kötése mindenképpen indokolt, ezért kérem tisztelettel a két kolléga által jegyzett módosító indítvány támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót a kormány nevében felszól alni kívánó Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Az alkotmányügyi bizottságban erről vitát folytattunk, és szeretném megismételni azt az álláspontomat, amit ott kifejtettem, amely szerint egy alkotmányos jogállamban természetesen az az alkotmányos hatalommegosztás, hogy az alkotmányozó hatalmat az Alkotmánybíróság nem kontrollálja, hanem az alkotmány védelmében lép fel az Alkotmányb íróság. Az alkotmányozó hatalom határozza meg az alkotmány tartalmát, az Alkotmánybíróság pedig megvédi az alkotmány tartalmát. Erre hozzák létre az alkotmánybíróságokat az alkotmányos jogállamokban. Ebből az is következik, hogy az önök által beadott módos ítás olyan - hogy is fogalmazott? - abszurd, képtelen - persze másra mondta ezt: abszurd, képtelen - helyzetet eredményezne, hogy az alkotmányozó hatalom öt évig vagy akár egy még erősebb minősített többséghez kötve megköti saját kezét az alkotmánymódosítá s tekintetében. Arról nem is beszélve, hogy milyen praktikus hatása lenne ennek a módosításnak. Például ha az Alkotmánybíróság felülvizsgálná a teljes átmeneti rendelkezéseket, ez azt jelentené, hogy az önök módosítása következtében öt évig nem lehetne hoz zányúlni az átmeneti rendelkezésekhez sem. Mi nem tervezzük ezt, de önök állítólag egyszer majd meg akarják vizsgálni az alaptörvény rendelkezéseit és módosítják azokat. Az alkotmányos jogállamokban nincs olyan szabály, amely az Alkotmánybíróságot akár ily en korlátozott módon is, de az alkotmány fölé emelné, merthogy az Alkotmánybíróság egyetlenegy hatalomnak van alárendelve, az alkotmánynak. Most nem az alkotmányozó hatalmat mondom, hanem egyetlenegy szempontot kell az Alkotmánybíróságnak betartania, nyilv án az alkotmányt, de az alkotmánynak szigorúan alá van rendelve az Alkotmánybíróság. Kétségtelenül igaz, hogy az alkotmánybíróságok, mint nálunk Magyarországon is, gyakran keresnek olyan hivatkozási alapot, amely inkább természetjogi eredetű. Ilyen például a láthatatlan alkotmány, a történeti alkotmány, az európai normák, és még sok ilyen íratlan normát lehetne felsorolni. Az alkotmánybíróságok megteszik az erre vonatkozó kísérletüket, néha egyébként sikerül is, néha akár két évtizeden keresztül sikerül is, hogy az alkotmány tételes rendelkezéseivel ellentétes döntéseket is hozhatnak a láthatatlan alkotmányra hivatkozva, de az alkotmányos jogállamokban mégis az a helyes, ha az alkotmányozó hatalom és az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepe elválik egymástól, és nem az Alkotmánybíróság alkotmányoz, hanem az alkotmányozó hatalom. Ezt a mindenkori alkotmányozó hatalom védelme érdekében mondom, hiszen nem arról van szó, hogy most egy adott esetben milyen alkotmányozó hatalom és milyen akarat jött létre, hanem arr ól van szó, hogy ez egy hosszú távú megoldása az alkotmányos jogállamoknak. Tehát az önök javaslata bár azt mondja, hogy az a képtelen és az az abszurd, hogy az alkotmányozó hatalom az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes szabályokat fogalmaz az alkotmán yba, én azt kell mondjam, hogy fordított a helyzet: az a képtelen és abszurd helyzet, ha az
