Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3304 csak rövid összefoglalóban és négy, általunk szerkesztett táblázatban utalunk annak nemzetiségi vonatkozásaira. A nemzetiségi önazonosság vállalásának a számottevő növekedése igazolja a jogszabályalkotás és nemzetiségpolitikai gyakorlat jó irányát, a társadalmi légkör kedvező alakul ását. A támogatáspolitika és a népszámlálási eredmények összekapcsolása pedig megnöveli annak az esélyét, hogy élő, valóságos közösségek működését segíthessük elő. Jelen beszámoló - a már említett jogszabályi előírásnak megfelelően - átfogó képet kíván nyú jtani mindarról, ami a hazai nemzetiségpolitika területén az elmúlt két év során történt. Összegezni kívánja a kormányzati kezdeményezések sorát, a nemzetiségi közösségek aktivitásának irányait. Emellett kitér hazánk nemzetközi - ENSZ, EBESZ, Európa Tanács és a többi - kötelezettségeinek végrehajtására, a nemzetiségpolitikai együttműködés nemzetközi eseményeire is. A szomszéd országok, valamint több németországi tartomány kormányaival megkötött megállapodások alapján mintegy két évtizede kétoldalú kisebbség i vegyes bizottságok működnek. A beszámoló összeállítása során az előterjesztő részanyagokat kért a minisztériumoktól, országos hatáskörű szervektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól, valamint további szervezetektől, intézményektől. Az egyes terül etekről érkezett ismertetők feldolgozását követően készült el a jelentés, amely az elmúlt két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, a nemzetiségi oktatásban, kultúrában és médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról részl etes információkat és adatokat közvetít az Országgyűlés és a terület iránt érdeklődők számára. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nagyon sok területre kiterjedő beszámoló minden részletére az expozéban természetesen nincs módom kitérni, ezért négy sú lypontra összpontosítom a mondandóm további részét. Az első az emberi jogok, az egyházügy és a civil szféra. A beszámolási időszakban - ahogy bevezetőmben utaltam rá - több sarkalatos törvény és alacsonyabb szintű jogszabály is született, amely kibővíti a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait. E körben az alaptörvényt, a nemzetiségek jogairól szóló, a nevelést, oktatást és a választójogokat érintő törvényeket kellő részletességgel megtárgyalták. A tizenhárom hazai nemzetiség oktatási és kulturális autonóm iáját, önkormányzatiságát e jogszabályok jelentősen kiszélesítik, és a 2014. évi választások nyomán a Magyar Országgyűlésnek immár alanyi jogon lehetnek nemzetiségi képviselői és szószólói. A beszámoló szól egyfelől arról a stratégiai partnerségi megállapo dásról, amely a kormány és az országos nemzetiségi önkormányzatok között már 2011ben köttetett, és amelynek nyomán minden, e közösségeket érintő jogszabály előzetes egyeztetésre kerül az érintettekkel. Másfelől pedig összefoglaljuk a nemzetiségek életével összefüggő törvényeket, kormány- és tárcaszintű rendeleteket, határozatokat, utasításokat, amelyek a beszámolási időszakban megszülettek. A kormány az egyházügyi területen is támogatja a nemzetiségek saját kultúrájának megőrzését, fejlesztését, a művelődé si hátrányai csökkentését, és e feladatok ellátásában számít az egyházak segítségére. A legnagyobb létszámú egyházak a hívek igénye szerint nemzetiségi nyelvű szolgálatot is ellátnak, így például a katolikus egyház német, szlovák, horvát, lengyel és szlové n nyelvű, a görög katolikus egyházmegyék ruszin és román nyelvű, az evangélikus egyház német és szlovák nyelvű pasztorizációt is ellát. A nemzetiségi ortodox egyházak mind liturgiájukban, mind pedig ügyvitelükben értelemszerűen az anyanyelvüket használják. Nemzetiségi jellegű köznevelési és felsőoktatási intézményeket egyházak is működtetnek. A magyarországi egyházak egyre inkább szerepet vállalnak a cigányok felkarolásában, integrációjának és felzárkózásának elősegítésében. Ennek jellegzetes példája a hajd údorogi görög katolikus egyházmegyében a hodászi roma kápolna és közösségi ház. Hodászon egy görög katolikus roma óvoda is létesült.
