Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 19 (326. szám) - Határozathozatal a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló, valamint a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről (2011. február-2013. február) szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határoz... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DONCSEV ANDRÁS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3305 A nagy egyházak romapasztorizációs munkája egyre intenzívebb, számos helyen kifejezetten az ilyen telepeken hoztak létre im aházakat, amelyek egyúttal a közösség mindennapi életének színtereivé is váltak. A nemzetiségi civil szféra az anyanyelv, a kulturális identitás megőrzésének fontos területe, ezért a legkülönbözőbb pályázati és egyedi támogatási források állnak rendelkezés ére úgy a működtetésük, mind a programjaik megvalósítása érdekében. A civilek szerepe hagyományosan a nemzetiségi önkormányzatok választása előtt jelölő szervezetként, de két választás közötti időszakban a nyelv, a kultúra, az önazonosság megőrzésében külö nösen hangsúlyos. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Második pontként az oktatásról és a tudományos kutatásról szeretnék önöknek beszélni. Az oktatási és tudományos területhez kapcsolódóan kiemelném, hogy a jelentés által felölelt két évben több köznevelési intéz mény működtetését is átvették egyes országos nemzetiségi önkormányzatok. Így 2011ben Battonyán a szerb és a román, 2012ben Eleken, Kétegyházán és Kőrösszakálon a román, Szirákon, Tiszapüspökön és Szolnokon a roma, Felsőszölnökön és Apátistvánfalván a szl ovén, Beloianniszban a görög, Pécsett pedig a horvát közösség közvetlenül a gazdája lett többnyire az iskolának, de három esetben a közös igazgatású óvodának is. A szabályozás szerint az új fenntartóknak az állam mindazt biztosítja, amiben a korábbi fennta rtók, a helyi önkormányzatok részesültek. A roma gyermekek oktatási esélyeinek javítását célzó intézkedéseket a jelentés külön fejezetben mutatja be. A nemzetiségi pedagógusképzésben az államilag finanszírozott vagy ösztöndíjas helyek száma - az utánpótlás biztosítása érdekében - szintén szabályozásra került. A nemzetiségek kutatásával egyfelől az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, valamint a regionális kutatások központja foglalkozik. (10.10) Az ország egyik legrégebbi tudomány os civil szervezete, a Magyar Néprajzi Társaság négy évtizede jelentet meg nemzetiségi néprajzi tanulmányköteteket e közösségek anyanyelvén és/vagy magyarul. Országos nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi társadalmi szervezetek fenntartásában is működn ek nemzetiségi kutatóintézetek. Országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban dolgozik a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, a Magyarországi Görögök Kutatóintézete, a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézete és a Szerb Intézet. Egyesületi formában működik a Magyarországi Románok Kutatóintézete, egyetemi keretbe épült az ELTE Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja. Nemzetiségekért felelős tárcaként az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázat útján rendszeresen támogatja a nemzetis égi önismeretet, nevelést, oktatást segítő kutatások, kiadványok és tanácskozások megvalósítását. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Expozém harmadik, kulturális vonatkozású részében szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a nemzetiségügyért felelős tárcák, v alamint a beszámolási időszak első felében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mögött álló Wekerle Sándor Alapkezelőnél és a nemzeti civil alapprogramnál, második felében pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél és a nemzeti civil alapprogramná l is voltak, illetve vannak nevesített nemzetiségi célú források. A beszámoló nemcsak az onnan származó támogatásokat, pályázatokat részletezi, hanem összefoglalja a közgyűjteményi, a szellemi és tárgyi örökségvédelmi, a közművelődési és művészeti szakterü let nemzetiségi fejleményeit. Ezek közül ki szeretném emelni a tájházak hálózatát, amelyeknek mintegy negyede nemzetiségi jelleget hordoz, valamint a nemzetiségi színházak szakmai munkája is egyre magasabb szintű és folyamatosan fejlődik.
