Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3280 Ezen túlmenően a javaslat a kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre. A közgyűjtemények és a magánkézben lévő, védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelennek a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemények és a közérdekű kulturális értékek, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vesz nyilvántartásba. A két korábbi jogi kategória, a közgyűjteménnyé és a védetté nyilvánított javak már nem alkalmas a sokszínűvé vált műtárgytulajdonosi kör lefedésére, a nyilvánossá tett értékes gyűjtemények jogilag nem kezelhetők. Mindkét kategória esetében előírás, hogy a gyűjteményt évente meghatározott ideig látogathassa a nagyközönség. Továbbá a lopott vagy eltűnt tárgyak körén belül különleges kezelés illeti meg a kulturális javak - műalkotások és régiségek - meghatározott szűkebb körét, a közgyűjteményekből jogellenesen kikerült leltári darabokon túl a kiemelkedő jelen tőségű és pótolhatatlan, védetté nyilvánított vagy védési eljárás alá vont lopott, eltűnt kulturális tárgyakat. Ezek esetében a körözést a Forsterközpont mint a bűnüldöző szervek körén kívül eső kulturális hatóság rendeli el. Emellett szükséges, hogy a mi niszter jóváhagyása a vagyonkezelési szerződéseken túl az egyéb jogcím, például bérlet alapján történő hasznosításra is kiterjedjen, mivel ezek esetében is érvényesíteni kell az örökségvédelmi szempontokat. A hatályos szabályozás szerint hatósági engedély birtokában vihetők ki az országból a legalább ötvenéves kulturális javak. Ez túl általánosnak és széles körűnek bizonyult, ezért a módosítás az engedélyköteles javak körének szűkebb lehatárolását teremti meg azzal, hogy bizonyos kulturális javak esetén bev ezeti a forgalmi érték kritériumát. A további módosítások koherens és egyértelmű szabályozást biztosító pontosítások. A második világháború során és azt követően Magyarország területéről jogellenesen elvitt kulturális javak visszaszolgáltatása érdekében és az Oroszországgal ugyanebben a tárgyban 1992. november 11én aláírt megállapodás megvalósítása céljából a kormány által 1993ban létrehozott, 2010ben megszűnt Kulturális Javak Visszaszolgáltatásának Bizottsága helyett a módosítás e feladatra a hatóságot, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot jelöli ki. A kormány a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról szóló 144/2013. kormányrendeletben döntött a Nemzeti Örökség Intézetének felállításáról. A budapesti székhellyel és nemze ti működési körben tevékenykedő hivatal egyik legfontosabb célja, hogy a digitális megoldások segítségével a fiatalabb generációkat is megszólítsa, nemzeti identitásukat a nemzeti örökségen keresztül megerősítse. Saját szakmai osztálya segítségével kutatás okat, szélesebb körű és témájú felméréseket készít a jövőben, megvalósítva ezzel azt a távolabbi célt, hogy a nemzeti örökségünk már az iskolások körében ismert és népszerű legyen. A magyar történelem, a magyarság nagyjai emlékének ápolását a turisztikai e szközök felhasználása mellett is népszerűsíteni kívánják oly módon, hogy a határon innen és túli, a témával foglalkozó szervezetekkel szorosabb együttműködést alakítanak ki. A javaslat az ezen új intézmény részére meghatározott feladatokra figyelemmel veze ti át a szükséges módosításokat, és emeli törvényi szintre az intézetet. Az európai kulturális örökség cím olyan európai helyszíneket díjaz, amelyek szimbolikus, történelmi vagy kulturális jelentőséggel bírnak Európa számára. Franciaország még 2006ban kez deményezte, hogy az UNESCO által odaítélt kulturális világörökségi cím mintájára európai kulturális örökség címet és a díjazottakat felsoroló jegyzéket hozzanak létre. A 201011. évi spanyolbelgamagyar trió elnöksége idején zajlott a javaslat tanácsi vit ája, és hosszas egyeztetéseket követően a magyar elnökségnek sikerült politikai megállapodást elérnie a 2011. május 1920ai tanácsülésen. A Tanács és az Európai Parlament közötti további egyeztetések eredményeként 2011 novemberében jelent meg az EU határo zata a hivatalos lapban az európai örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló 2011. november 16ai 1194/2011. európai parlamenti és tanácsi határozat, amely rendelkezik az európai örökség címre érdemes helyszínek kiválasztásáról.
