Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 18 (325. szám) - Egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3279 Kérem, hogy gondolják át, még van idő a törvény megszavazásáig. Bízom benne, hogy együtt tudjuk ezt a fontos javaslatot támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés ! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor. Egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló t örvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13048. számon megismerhették. Most a z előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Halász János úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. HALÁSZ JÁNOS , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitká ra, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatcsomag öt kulturális tárgyú törvényt módosít, szükségessé vált ugyanis a világörökségről szóló törvény, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény, ez előadóművészeti törvény, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosítása is. Célszerűnek látszott ezek egy törvényjavaslatba integrálása , egyes kulturális tárgyú törvények módosítása címmel. A már említett kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítását elsősorban a nemzeti emlékhelyek körének bővítése indokolja. Nemzeti emlékhelyekké olyan történelmi emlékhelyek ny ilváníthatók, amelyek az állami megemlékezés rögzített helyszínei. A jogszabály rendelkezései azt írják elő, hogy az emlékhelyek nyilvántartásáról, állapotuk figyelemmel kíséréséről, valamint megjelölésükről a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság gondo skodik. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság most két új nemzeti emlékhely kihirdetését indítványozta, a Fiumei úti temető, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. A Fiumei úti Nemzeti Sírkert, ismertebb nevén a Ker epesi temető, Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője. 1849. április 1jén nyitották meg. Az 1850es évektől mind többen vásároltak családi sírhelyet itt, és elkészültek a pesti polgárság első, ma is látható sírboltjai. A jeles személye k közül elsőként Vörösmarty Mihályt temették itt el 1855ben, majd 1870ben pedig Damjanich János özvegyének kezdeményezésére az 1848as honvédek földi maradványait hozták át ide a józsefvárosi temetőből. Itt nyugszik többek között Kisfaludy Károly, Bajza József, Táncsics Mihály, Batthyány Lajos, Deák Ferenc, Szigligeti Ede, Arany János, Ady Endre, Csontváry, Jászai Mari és még sokan mások. A Pannonhalmi Bencés Apátság valamikori Pannónia szent hegyének monostora, és a benne élő szerzetes közösség egyidős a magyar államisággal, ezért a magyar kultúra kivételes fontosságú része. A főapátság 1996ban, alapításának ezredik évfordulóján kiérdemelte felvételét az UNESCO világörökségi listájára. Szerzetesközössége tágabb környezetében, azaz egész KözépEurópában h ozzájárult a kultúra fejlesztéséhez és a kereszténység terjedéséhez. Gazdag művészeti és tudományos gyűjteménye, könyvtára több mint háromszázezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A főapátsági levéltár számos értékes dokumentumának leghír esebb darabja a legrégibb magyar írásos nyelvemlék, a tihanyi apátság 1055ös alapító oklevele.
