Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. szeptember 11 (301. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független):
279 ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. TuriKovács Béla képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. TURIKOVÁCS BÉLA (Fidesz) : Én is elnézést kérek, amiért még egyszer szót kértem, de a most kibontakozó, talán nem is vita, hanem inkább egymást erősítő felszólalások arra bírnak, hogy amit a rövid felszólalásomban nem mondtam el, azért kiegészítsem. Én azt is egy nagyonnagyon fontos lehetőségnek látom, hogy Magyarországon ma az a fajta legeltetési lehetőség és legeltetési gazdálkodás, amely pedig nagyon régen volt, tudom, de amely még az én ifjú- és gyermekkoromban teljesen természetes volt, az végletesen kiszorult és megszűnt. És ennek az egyik oka - és ez az, ami miatt szót kértem , hogy általánosan elterjedt, hogy a 10 aranykorona alatti föld már nem föld, az már csak o lyan, hogy majd hozza a hatvanegynéhányezer forintos támogatási lehetőséget, egyébként meg foglalkozni nem érdemes vele. Ezt felszámolni segíthet ez a törvény is, különösen akkor, ha ennek lesznek még olyan végrehajtási részei, amely végrehajtási részek el ősegítik a részletekben is a kibontakozását ennek az egyébként nagyon súlyos problémának. De itt megint vissza kell térnem ahhoz, hogy Magyarországon öntözés nélkül nem lehet igazi legeltetési gazdálkodást ma már, csak szűk területeken folytatni. Az éghajl atváltozás egész egyszerűen ezt hozta az elmúlt ötven esztendő alatt. De megéri egyszeri befektetést tenni ilyen irányba, mert ez teljesen más irányba tudná elvinni azokat a területeket, amelyek pedig ennek a mi földbirtokunknak, a közös nemzeti kincsünkne k egy nagyon nagy részét érintik, ami 15 aranykorona, 10 aranykorona alatti értéket képvisel. És végül még egy értékként hadd jelöljem meg a törvényalkotók oldaláról. És talán ezzel áttörik azt a falat, amit én nagyon szerencsétlennek tartottam. Az aranyko ronának szerepe kell legyen a magyar mezőgazdaság fölmérésében, az aranykoronának meg kell tudnia jelennie. Ha fölül kell bírálni, ha az aranykoronaértékeket egy újkori szempont szerint kell felülbírálni, akkor azt meg kell tenni. (Az elnök a csengője meg kocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De az értéknek, a termőföldnek ott kell lennie mögötte, és annak valódi értékmérőnek kell lennie. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Ángyán József képvi selő úr, parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Egyetértve TuriKovács Béla elnök úrral, szeretném megjegyezni, hogy valóban én is úgy látom, hogy az alacsony aranykoronaértékű, mondjuk, kis termőképességű, de egyébké nt környezeti szempontból sokszor nagyon értékes területeken, mondjuk, a nemzeti parki területeken egészen másképp kéne a földvédelemnek kinéznie. Nem tartom szerencsésnek éppen ebből a szempontból azt az irányt, ami kibontakozni látszik a nemzeti parki fö ldterületekkel kapcsolatban. Ezeket egyben lehet művelni. Egy nagy szürkemarhagulyát vagy egy nagy nyájat, egy racka, cigájanyájat, vagy a mangalicákat is, ha extenzív módon akarom tartani, mert úgy tudom fenntartani azt a legelőt, merthogy ezek az állato k alakították ki, de hát ahhoz az kell, hogy ugyanaz az állatpopuláció, de csak olyan sűrűséggel legyen, és járhassa be a területet, ahogy az kialakította annak idején, mondjuk, a hortobágyi pusztát vagy a Bugacot. Ebből a szempontból nem tartom szerencsés nek, és nyilván van erre magyarázat, hogy miért kell ezt csinálni, hogy az ilyen nagy összefüggő nemzeti parki területeket mintha földarabolni látszana most a kormányzati törekvés. Én azzal egyetértek, hogy a helyi gazdáknak kell használni, de nem ilyen mó don, hogy húszhektáros parcellákat alakítunk ki, mondjuk, a Hortobágyon, mert nem
