Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 5 (321. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
2686 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A címben rejlő kérdés megválaszolásához először is tisztázni kell azt, hogy az Európai Unióban a fogyasztóvédelem szempontjából legjelentősebb jogi aktusnak, a 13/1993. EGKirányelvnek vane szabályozó szerepe a pénzintézete k vonatkozásában. Ez a válasz mindenképpen igen, ugyanis az irányelv tárgyi hatálya kiterjed a fogyasztói hitelekre, továbbá szabályozza a szerződési feltétel tisztességtelenségének jogkövetkezményét is. Az Európai Unió Bírósága az irányelv hatálybalépését ől kezdve viszonylag kevés ítéletet hozott, de 2013. március 14i ítéletében kidolgozta a szerződési feltétel tisztességtelenségének jogi megítélésénél irányadó általános szempontokat. Eszerint a bíró számára, de né zetem szerint a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőknek is a szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálata hivatalból kötelező. Azaz a szerződésből, esetünkben a hitelszerződésből származó jogvitában, a szerződés teljes egészére le kell folytat ni a szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó vizsgálatát, még akkor is, ha azt az adós a keresetében nem kérte. Ebből következik, hogy tisztességtelen az a hitelezési pénzintézeti rendszer, amely előszeretettel alkalmazza azt, hogy biztosíték ként a jelzálog mellett a fedezeti ingatlanra vételi jogot is kikötnek javukra. Így az ingatlan mindenféle bírósági eljárás, sőt végrehajtási eljárás nélkül a hitelező vagy megbízottja tulajdonába kerül. A bíróság uniós jogot értelmező megállapításai a nem zeti bíróságokra is kötelezőek. Ezért is szükséges megvizsgálni, hogy vajon a jelenlegi magyar bírói gyakorlat mennyiben felel meg a bíróság jogértelmezésének. A múltra nézve szomorú, de a jövőre nézve örömteli, hogy a magyar bírói gyakorlat ismereteim sze rint eddig az irányelv rendelkezéseit nem vagy nem teljeskörűen alkalmazta, annak ellenére, hogy az irányelv magyar jogra történő átültetése sem harmonikus, de feltételezésem szerint az utóbbi ítéletek ezt az európai bírósági gyakorlatot is megpróbálják al kalmazni. Tisztelt Ház! A tegnapi nap folyamán benyújtott, devizaadóst segítő csomag vitája során elhangzott, hogy nem lehetséges a segítség a jogi alapvetések tisztázása nélkül, az egységes bírósági gyakorlat kialakítása nélkül. Ehhez nagy segítséget ad a z Európai Bíróság ismertetett gyakorlata. Kíváncsian várjuk, hogy mikor ébred fel a magyar bírói kar “Csipkerózsikaálmából”. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos további észrevételeim a következők. A Magyarországon működő bankok által a fogyasztókkal kötött s zerződésekben alkalmazott hátrányos, illetve egyidejűleg meg nem tárgyalt szerződési feltételek jelentős része a nyugateurópai banki gyakorlatban ismeretlen. Mégpedig azért, mert az említett irányelv alapján ezek a feltételek tisztességtelennek minősülnén ek. A külföldi, úgynevezett anyabankok mindezzel pontosan tisztában vannak, ezért odahaza, Ausztriában, Belgiumban egészen más tartalmú szerződésekkel dolgoznak, mint nálunk. (9.10) Az irányelv alkalmazása érdekes és szerintem követendő gyakorlatot eredmén yezett a német bíráskodásban. Például a német bírói gyakorlat szerint a bankszámlaszerződések kapcsán tisztességtelennek minősülnek, ezért semmisek egyebek között az alábbi szerződési feltételek, amely szerint a bank a saját érdekében az ügyfélnek kiállíto tt igazolásokért vagy a harmadik személynek a személy jogszabályban biztosított joga alapján kiállított igazolásért külön díjat számítana fel. Tilos, mert tisztességtelen, amely szerint a számlára való be, illetve kifizetésért a bank díjat vagy költséget számítson fel. Tilos, mert tisztességtelen a számla- vagy takarékbetétszerződés felmondása esetén, hogy a bank a tulajdonosnak díjköltséget számítson fel. Tilos, mert tisztességtelen az, hogy a bank a fedezethiány miatt visszautasított megbízás elintézésé ért díjat, költséget számítson fel. Tilos, mert tisztességtelen az ügyfélhez intézett fizetési felszólításokért díjat, költséget felszámítani. Tisztelt Ház! Mindezek a magyar banki gyakorlattal sajnálatosan ellentétes feltételek azon európai gyakorlatokra, normákra alapozódnak, hogy ha a pénzintézet által nyújtott nem valóságos szolgáltatások és ellenszolgáltatások, hanem a bank törvényi kötelezettségének teljesítése kapcsán,
