Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 5 (321. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
2687 például a bank saját érdekében tanúsított magatartása során felmerült költségről v an szó, akkor azoknak az ügyfélre történő áthárítása tisztességtelen. Tisztelt Ház! Mindezekre figyelemmel, annak tükrében, hogy a FideszKDNP eltökélt szándéka a lakossági és lakásfedezettel biztosított devizaadósok segítése, majd remélhetőleg az ilyen hi telek kivezetése, úgy gondolom, hogy időszerű annak az elemzése is, hogy a banki ügymenetek költségeit mennyiben lehet áthárítani az ügyfelekre, és mennyiben alkalmasak a jelenlegi szabályaink az irányelvben foglaltak követésére. Köszönöm megtisztelő figye lmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Cséfalvay Zoltán államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági miniszt ériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nos, a kérdés megválaszolása szempontjából, bár a jogvita elvileg csak az eltérő árfolyamok alkalmazásáról szól, alapvető jelentőségű a Kásler és társai kontra OTP ügy, amellyel összefüggésben a Kúria három kérdést intézett az Európai Unió Bíróságához. Az első kérdés arra vonatkozik, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, ön is említette, 93/13/EGK irányelv alapjá n vizsgálhatóe a nemzeti bíróság által azon szerződési feltétel, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészletet az általa alkalmazott eladási devizaárfolyam alapján számolja, miközben a folyósított hitelt vételi árfolyamon váltotta át. A második kérdés arra vonatkozik, hogy ha ezen feltétel a 93/13/EGK irányelv 4. cikkely (2) bekezdése alapján önmagában nem vizsgálható, vizsgálhatóe mégis azon az alapon, hogy az nem világos, illetve nem érthető a fogyasztó számára. A harmadik kérdés pedig arra vonatkozik, hogy a tisztességtelenségnek milyen következményei vannak. Kiküszöbölhetie a nemzeti bíró a feltétel érvénytelenségét például azzal, hogy egynemű árfolyam alkalmazását rendeli el, módosíthatjae a szerződési feltételt? Hangsúlyozan dó, hogy az Európai Unió Bírósága az előzetes döntéshozatali ügyben csak arról fog dönteni, hogy a nemzeti bíró vizsgálhatjae az adott feltétel úgynevezett tisztességtelenségét, illetve hogy mi a jogkövetkezménye az esetleges tisztességtelenségnek, azaz e nnek megítélése végső soron a Kúria feladata lesz. Mindezektől függetlenül az Európai Unió Bíróságának várható, jövő tavasszal megszületendő ítélete alapvető iránymutatásul szolgálhat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fideszképviselőcsoportból Szijjártó Péter képviselő úr: “Folytatódó keleti nyitás” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! SZIJ JÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kértem szót a mai napon, hogy ismét beszámolhassak tisztelt képviselőtársaimnak a keletinyitásstratégia jelenlegi állásáról. Magyarország egy nyitott gazdasággal re ndelkezik, éppen ezért a gazdaság teljesítményének sikere nagyban múlik az exportteljesítményünk sikerén is. Éppen ezért nem helyes, hogyha ebben a helyzetben egy kiszolgáltatottságot eredményező, egyoldalú exportszerkezet jön létre. Ma a magyar kivitel há romnegyede, annál egy kicsit még több is, az Európai Unióba irányul. Ez nyilvánvalóvá
