Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2664 A másik az örökösök kérdése. Itt nem igaz az, amit L. Simon László képviselőtársunk mondott, nem kell semmit bizonyítania az úgynevez ett örökösöknek. Mondjuk így, egyszerűsítsük le ezt a fogalomkört, hanem a tulajdonjogát megfelelő módon valószínűsíteni kell. Azért az nagyon nem mindegy, hogy valaki bizonyít valamit vagy valószínűsít valamit. Ezt a valószínűsítést egy valószínű örökösi bizonyítvány formájában kell megtennie egy közjegyzői eljárás keretében, amikor is, és mit jelent ez a közjegyzői eljárás, mondjuk el: adatokat kell közölni, nyilatkozatokat kell tenni. Nagyon sok mindent feltételes módban fogalmaz a törvény, feltételes mó dban követel meg a törvény, ezért nem vitatva azt, hogy lehetnek olyan családi nyilvántartások, az említett, mondjuk, főnemesi családok esetében is, ahol ezek a nyilvántartások sok száz évre visszamenőleg rendkívül pontosan tartalmazták ezeket a kincseket, műtárgyakat, én azt is el tudom képzelni, hogy fognak jelentkezni olyan feltételezett örökösök is, akik kihasználják, ki szeretnék használni a törvény adta kiskapukat, és majd vissza próbálnak élni ezzel az egész lehetőséggel. Tudjuk, hogy amikor nyilatko zatokat kér be az állam, akkor bizony előfordultak már a múltban is visszaélések. Elég csak a legközelebbi múltra visszatekinteni, tessenek megnézni a rendkívül egyszerű kérdést: az NFÜ kért átláthatósági nyilatkozatot közpénzek felhasználása tekintetében egyes cégektől. Ezrével születtek olyan nyilatkozatok, amelyek feltételezhetően nem voltak megalapozottak, egyegy cég azt mondta magáról, hogy átláthatónak érzi magát, minden nyilvános cégadatból teljesen egyértelmű, hogy offshore cégekről van szó, ennek ellenére az állam ezeket a nyilatkozatokat elfogadta, mert egyébként a tartalmát nem vizsgálta. Itt sajnos pontosan ugyanez a helyzet, hogy egyébként a közjegyzői eljárás keretében nem tudjuk, hogy hogyan lesznek egyébként ezek a nyilatkozatok például viz sgálva, mivelhogy bizonyításra nincs lehetőség a leírás szerint. Ugyanakkor ott van mellette egy rendkívül érdekes lehetőség, ez a kifogás. Hogyha a közjegyző az eljárást lefolytatta, a valószínű örökségi bizonyítványt kiállítja, akkor azt 15 napra ki kell függesztenie a törvény szerint. Tehát eltelt 68 év, ami alatt nagyon sok minden történt, akkor jelentkezik egy örökös, nem tudjuk, hogy honnan, nem tudjuk, hogy ki, mert - még egyszer - nemcsak főnemesi meg középnemesi családokról lesz itt szó , ebben majdnem biztosak lehetünk, hanem jelentkezhetnek más örökösök, akinek nem ilyen egyértelmű a családfája, és az, hogy ki mindenki él még a nagyvilágban mint örökös, 15 napra kifüggesztésre kerül. Ha nem érkezik kifogás, akkor ez a bizonyítvány hatál yba lép. De ha érkezik kifogás, érdekes módon az önök törvényi javaslata szerint, akkor ezt a hatályba léptetést vissza kell vonnia a közjegyzőnek. Nincsen feltételes mód, a kifogás van, és a kifogás csak annyiról szól, hogy valaki nem ért egyet. Ennyi. És nem kell leírnia, hogy miért nem ért ő egyet, nem kell semmit bizonyítani, csak kifogást kell emelnie. És abban a pillanatban már ennek az úgynevezett valószínű örökösi bizonyítványnak a hatályba léptetése megszűnik. És nem megismételhető. Én ezt egyszerű en nem értem, hogy miért csinálták így, és nagyon kérem, hogy erre legyen magyarázat, mert attól tartok, megmondom őszintén, hogy ezek a kifüggesztések ugye nem teljesen nyilvánosan történnek, vagy csak a szakavatottak számára lesz majd könnyen hozzáférhet ő, inkább így mondom, ezért lesznek olyanok rendremódra, akikkel szemben érkezik kifogás, és akik majd nem tudnak hozzájutni az egyébként lehet, hogy jogszerűen nekik járó vagyontárgyakhoz, és mások ellen meg nem érkezik majd kifogás. Miért tették bele ez t a passzust? A másik az időkorlát. Itt elhangzik az 1945 utáni időszak. Ugyanakkor Lázár Jánostól úgy tudjuk, hogy ő a második világháború teljes időszakát is vizsgálná. De magában a paragrafusokban nincsen időkorlát, semmi nincsen. Az általános indoklásb an van csak, de tudjuk, hogy abból nem válik normaszöveg. Akkor tessenek nekem megmondani, hogy pontosan meddig lehet visszamenni az időben! Azért ez egy nagyon nehéz kérdés. Amikor egy közjegyző egy haláleset kapcsán egy örökösödési eljárást folytat le, k ötelessége, hogy minden vitás kérdést megelőzendő, minden részletet pontosan tisztázzon. Ez a közjegyzőkről szóló törvénynek egy alappasszusa.
