Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. november 4 (320. szám) - Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2660 amelyek e gyébként bizonyos értelemben a magyar nemzet kulturális örökségének részét képezik, de amelyeket a magyar állam az 1945öt követő időszakban jog szerint, az akkori hatályos törvényeknek megfelelően nem államosított, azaz nem kerültek az állam tulajdonába m ind a mai napig, tulajdonosaik, amennyiben kívánják, a korábbi letéti szerződéseikre hivatkozva birtokba vehessék. Hangsúlyozom, hogy birtokba és nem tulajdonba vehessék, hiszen a tulajdonjoguk - a jelenlegi polgári törvénykönyvnek megfelelően is - mind a mai napig érvényben van. A képviselőtársaim megkérdezték a parlament kulturális és sajtóbizottsága ülésén is ma délelőtt, hogy mi értelme van ennek a jogszabálynak, ha a mai hatályos jogszabályi környezetben is ezek a vagyonelemek, ezek a műtárgyak az ő tu lajdonukban vannak. Engedjék meg, hogy felidézzem azt a precedensértékű pert, amely nem olyan régen zárult le: az egyik régi magyar nemesi család örökösei és a magyar állam között lezajlott perről van szó, ez a Sigrayhagyatékkal kapcsolatos per, amely ese tében a bíróság a döntésével egyértelműen kimondta azt, hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el, nem állami tulajdonjog, hanem letéti jogviszony jött létre a per tárgyát képező hagyaték esetében. Még abban az esetben is, ha a letéti szerződés nem is áll t rendelkezésre, a múzeumi törzsleltárba vétel nem keletkeztet tulajdonjogot, és az állam részéről elbirtoklás nem történt. Tehát abban az esetben, hogy ha a múzeumok - hogy értsék képviselőtársaim: a múzeumokban vannak leltárkönyvek, a leltárkönyvek mindi g feltüntetik egyegy műtárgy mellett, hogy milyen jogcímen kerültek a múzeum leltárába. A jogcím lehet az is, hogy valaki egy letéti szerződés keretében odaadta a múzeumnak kiállítás, őrzés céljából, vagy határozott időre, vagy határozatlan időre, de magá ról a tulajdonjogáról nem mondott le. Ilyen a mai nap is van, számtalan kiváló műtárgyat tudnék mondani a legjobb magyar és egyetemes művészektől, akiknek értékes műtárgyai valamely magyar múzeumban úgy állíthatók ki vagy úgy találhatók meg, hogy oda van í rva a kép alá, hogy magántulajdon, és tartós letétbe helyezték az állami vagy más esetben önkormányzati múzeumnál. Tehát ebben az esetben az állam részéről tulajdonjog nem keletkezett, azaz a műtárgy nem az állam tulajdona, hanem egy magántulajdonosé. Amen nyiben a magántulajdonos meghalt, értelemszerűen az örököseié. A magyar nemesi családok mindegyike, akikről itt hosszasan lehetne beszélni - a Károlyiaktól az Esterházyakig, a Batthyányaktól a Sigrayakig sorolhatnánk azokat a fontos és rendkívül jelentős h agyatékkal rendelkező családokat, akik a magyar történelem során értékes műtárgygyűjteményeket hoztak létre , tehát valamennyi ilyen magyar nemesi család érintett ebben a kérdésben, hiszen tőlük vagy letéti jog címén került állami múzeumokba műtárgy, vagy olyan módon államosították az ingatlanjaikat, hogy a bennük lévő ingóságukat nem államosították, tehát ott ténylegesen az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően is a műtárgyak esetében vagy berendezési tárgyak, iparművészeti alkotások, bútorok és a tö bbi esetében az államosítás nem ment végbe, azaz magántulajdonban maradtak a műtárgyak, azzal együtt, hogy a múzeumok leltárkönyvébe, illetve törzsleltárába bevételezték őket. Tehát a Sigrayperben egyértelműen kimondták azt - egyébként a hatályos polgári törvénykönyvnek is megfelelően , hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el. A vagyontárgyakat őrző múzeum joggal való visszaélő magatartását is kimondta ez a precedensértékű per, hiszen abban az esetben, ha nem évül el a tulajdonjogi igény, ebben az eset ben a tulajdonost a tulajdonosi jogaiban korlátozni a múzeum nem korlátozhatja. Sőt a perből az is egyértelműen kiderült, hogy az érintett múzeumok pervitele kifejezetten rosszhiszemű volt. Mi történt? Miután a család megnyerte a pert az állammal szemben, az ítélet ellenére az Iparművészeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum részéről önkéntes visszaadás nem történt, annak ellenére, hogy a pernyertes fél a visszajáró vagyontárgyak egy jelentős részére a múzeumoknak való ajándékozását is felajánlotta. Tehát tetszenek érteni, miről beszélünk? Amit ma például Novák képviselőtársunk elmondott a parlament kulturális és sajtóbizottságának ülésén, az mindezzel köszönő viszonyban sincsen. Nem
