Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 30 (319. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2506 jogintézményének bevezetése, a Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatában kikris tályosodott, törvényi szabályozást igénylő egyes kérdésekben a megfelelő rendelkezések megalkotása. (13.30) Különösen fontos e körben a vállalkozások összefonódásának engedélyezésére vonatkozó szabályozás. A versenytörvény hatályos szabályai szerint az eng edélyezés az utólagos bejelentés és a tisztán engedélyezésre épülő szabályozás között helyezkedik el, és ebből több következetlenség és bizonytalanság is adódik. A törvényjavaslat ezért - az uniós összefonódás ellenőrzési rendszeréhez hasonlóan - egyértelm űvé teszi, hogy az engedély megadásáig az összefonódás nem hajtható végre, azaz az irányítási jog nem gyakorolható. A végrehajtási tilalom azonban nem akadályozza az irányítás megszerzésére irányuló szerződés megkötését vagy nyilvános vételi ajánlat megtét elét, illetve az ez alapján az irányítási jog megszerzéséhez egyébként elengedhetetlen, de az irányítási viszonyoknak az irányítási jogok irányításszerző általi gyakorlásából adódó megváltozását nem eredményező jogügyleteknek a megtételét. A végrehajtási t ilalom kimondása mellett a törvényjavaslat - szintén az uniós gyakorlathoz igazodóan - megengedi, hogy az eljáró Versenytanács, egyedi kérelemre, a körülmények mérlegelésével hozzájáruljon az irányítási jogoknak az engedély megszerzése előtti gyakorlásához , ha az a rendes üzletmenet folytatásához és a befektetés értékének megőrzéséhez feltétlenül szükséges, és amennyiben egy esetleges tiltó vagy az engedélyt feltételhez, illetve kötelezettségszabáshoz kötő határozat esetén is biztosítható az abban foglaltak betartása. A második nagy terület. A törvényjavaslat koncepcionálisan újrarendezi a személyes és az egyes, törvény alapján védett adatokhoz való hozzáférésre, illetve az ezen adatok kezelésére, valamint az iratbetekintésre vonatkozó szabályokat. A törvény javaslat célja egyrészt az, hogy a versenytörvény a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel, továbbá az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvén nyel, valamint az egyes védett adatokat meghatározó törvényekkel összhangban teljeskörűen szabályozza a védelmet élvező adatok kezelésének kérdését. A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a továbbiakban nem vegyesen, az említett törvényekben, hanem össze foglalóan, a versenytörvényben szerepelnek majd az iratbetekintéssel, az iratbetekintési jogosultsággal, a megismerhető iratok körével, a megismerés rendjével és a jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezések. A törvényjavaslat a jogrendszer egységességének el vére tekintettel kizárólag ott tér el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásaitól, ahol a Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak sajátosságára tekintettel ez szükséges. A vonatkozó új szabályozás alapve tően négy részterületre bontható fel, amelyek az iratbetekintés szabályozása, ezen belül a magán- és üzleti titok védelmének speciális szabályai, a Gazdasági Versenyhivatal jogosultsága az adatok kezelésére, illetve kötelezettség a védelmükre, valamint az elektronikus bizonyítékok kezelésének szabályozása. A harmadik nagy terület a törvényjavaslatban. A törvényjavaslat beépíti a versenytörvénybe a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény megtéve sztő és jogellenes összehasonlító reklám tilalmára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a versenyhatóság, illetve a bíróság ezekkel összefüggő eljárásának szabályait. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény von atkozó rendelkezéseit jelenleg is a versenyhatóság és a bíróság kényszeríti ki, alapvetően a versenytörvény szerinti eljárási rendben. A módosítás révén elkerülhetővé válnak a két törvény közötti hivatkozások, és egyszerűbbé válik a jogalkalmazás tekinteté ben, hogy a nem szűken vett fogyasztók, laikus természetes személyek felé irányuló reklámok, egyéb üzleti gyakorlatok együtt, egységes szabályrendszer keretében ítélhetők meg a versenytörvény jelenleg utaló szabállyal létrehozott, mesterséges, a gyakorlatb an igen nehéz elhatárolási kérdésekhez vezető megoldása helyett.
