Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 29 (318. szám) - Határozathozatal a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2299 növekedést, amit tavaly elveszítettünk. Tehát ha önök négy éven keresztül így növelnék a gazdaságot, akkor pont azt az eredeti gazdasági szintet érnénk el, amit tavaly elbukott az ország az önök kormányzása alatt , hiszen 1,7 százalékos volt tavaly a gazdasági visszaesés Magyarországon. Erre mondom azt, hogy a régiós egyenetlenségekkel, hihetetlen leszakadással, az ország jelentős részének elképesztő mélyszegénységbe kerülésével valósul meg ez a mérhetetlenül alacs ony növekedési ráta is. Az ország legtöbb részén, hölgyeim és uraim, nemhogy nincs siker, nemhogy nincs gazdasági növekedés, egyenesen recesszió van. Az adózás szempontjából vizsgálva a kérdést, nagyon fontos adófilozófiai különbség van köztünk és a kormán y között. Mit mond a kormány? Az adózásnak egy célja van: az, hogy megteremtse a közösségi kiadások forrását. Ez, kérem, egy vegytiszta neoliberális megközelítés, ugyanis az adórendszernek másodlagos, harmadlagos funkciói is vannak, például az, hogy a társ adalmi felzárkóztatását megoldja a leszakadó rétegeknek, például az, hogy a kormány képes legyen az adórendszer eszközrendszerével módosítani, javítani a társadalompolitikai célkitűzésein, illetve elérni egyáltalán azokat. A kormány láthatóan ezzel sem tör ődik, a társadalompolitikai célok eszközeként nem használja fel az adórendszert; ami most itt folyik, az egyszerű népbutítás. Ha megnézzük, hogy hova vezetett ez az adórendszer a foglalkoztatottság vagy éppen a fogyasztás élénkítése terén, azt lá thatjuk, hogy az egykulcsos adórendszerhez fűződő várakozások ma már bizonyítottan illúzióknak bizonyultak. Matolcsy György elmondta a gazdasági bizottság ülésén, amikor bevezették az egykulcsos adórendszert: meglátjuk, 2011ben élénkíteni fogja az egykulc sos adórendszer a gazdaságot, és a többi, és a többi. Ez az élénkítés természetesen nem következett be, ez az adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagyon fontosnak tartom elmondani azt is, hogy akkor, amikor húsz különböző adónemet módosí t a kormány egy nagy, 186 oldalas adótörvényjavaslatban, érdekes módon, bár a jogalkotási törvény előírja kötelező jelleggel a kormány részére költségvetési hatástanulmány elkészítését, egy húsz adótörvényt tartalmazó javaslatnál egyetlen költségvetési ha tástanulmány nem készül el. Hölgyeim és uraim, önök törvénysértő módon működtetik jelenleg a Magyar Országgyűlést! És hogy miért is lenne az fontos, képviselőtársaim, hogy elkészüljön? Csak emlékeztetnék azokra a kormányzati sikertelenségekre, hogy amikor a kisvállalkozók különböző adóit, a katát és a kivát bevezették, kiderült az, hogy a várható adónemekből mindössze negyedrészben teljesültek ténylegesen a költségvetés bevételi előirányzatai, azért, mert nem volt mögöttük semmiféle hatástanulmány, semmifél e számítás. A kormánynál valaki, isten tudja, milyen filozófia alapján, a hasára ütött, és azt mondta, hogy ő most ekkora gazdasági növekedést, ekkora bevételt vár ettől az adónemtől, aztán ez nem történt meg, mert nem volt megalapozott ez az intézkedés. E mlékeztetni szeretnék arra, hogy nem is kis részben a gazdasági sajtó a jelenlegi kormányon röhögött vagy éppen sírt, pártállástól függően, mert ennyire amatőr módon előkészíteni adótörvényeket normális esetben nem lehet. Nézzük sorba ezeket az adókat, ame lyeket a kormány a jelenlegi törvényjavaslatával érinteni szeretne. Személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása, családi adókedvezmények kiszélesítése. Mit is kommunikál a kormány? Azt kommunikálja, hogy egy bruttó 90 ezer forintos összjövedelemmel r endelkező kétgyermekes családnál 5600 forinttal nő az adójavaslat miatt a nettó jövedelem. Tehát még egyszer mondom: aki bruttó 90 ezer forintot keres, és négy embernek kell ebből a bruttó 90 ezer forintból megélnie, az egy mélyszegénységben lévő családnak számít Magyarországon, és náluk 5600 forinttal növeli a kormány jelenleg ezzel az adóváltozással a nettó jövedelmet. Csakhogy, képviselőtársaim, én azt mondom, nézzük meg a 2010es adatokat: bruttó 94 ezer forintos összeg, ami jelenleg a minimálbér, több mint 11 ezer forinttal többet ért 2010ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt. Tehát mit tesz most a kormány? Mindössze a felét adja vissza annak az adómegszorításnak, amit az egykulcsos adórendszer bevezetésével, pont a legszegényebb emberek rová sára a leggazdagabbakhoz történő jövedelemátcsoportosítással eredményezett. Itt megint csak egy adófilozófiai, illetve nem kis részben etikai kérdést javaslok
