Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2229 külföldi bankok részéről tarthatatlan. Úgy gondolom, hogy működni kellene, és a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy választani kell bankot, és addig kell menni a pénzpiacon, míg ne m lehet csökkenteni, bár borzasztó macerás, de úgy gondolom, hogy ez a törvény is igyekszik segítséget nyújtani, mégpedig azoknak az alacsonyabb jövedelműeknek, akik jövedelmének alkalmasint 23 százalékát kiteszi a havi bankköltség. Ez nem megfelelő, úgy gondolom, éppen ezért nagyon fontos, a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés első lépéseként gondoljuk mi, kormánypárti képviselők, fogyasztói jogként kívánjuk biztosítani 150 ezer forint összeghatárig a pénzfelvétel lehetőségét, tehát hogy költség ne terhelje. Úgy gondoljuk, a családokra nehezedő pénzügyi terheket lehet ezzel csökkenteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Előterjesztő! A számvevőszéki és költségvetési bizottság szinte egyhangúlag támogatta, de 1 tartózkodás mel lett fogadta el általános vitára. Viszont azt azért szeretném elmondani még zárszóként, hogy fontos lépésről van szó, és jó lenne, ha a pénzügyi világ és a pénzügyi közvetítő rendszer e tekintetben elgondolkodna a magyarországi viszonyokat illetően, bár il yenkor szóvá lehetne tenni azt is, hogy tetszettünk volna a magyar bankokat megtartani és nem mindet dobra verni, pénzzé tenni, és annak az árát a lakossággal megfizettetni különböző hitelek és pénzkezelési költségek tekintetében. Az elmúlt évek privatizác iója nagyon káros következményének lehetünk tanúi, amikor elkótyavetyélték a magyar pénzügyi rendszert, kiprivatizálták, és a külföldi pénzvilágnak tette kiszolgáltatottá a korábbi törvénykezés és praxis a magyar bankrendszert, aminek úgymond a levét isszu k azzal, hogy az adókat lényegesen és többszörösen meghaladó banki díjakat szednek, miután a parlament igyekszik regulázni az elszabadult pénzügyi költségeket. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Támogatni javasolja a számvevőszéki bizottság többsége, mint mondtam, 1 tartózkodás mellett üdvözli a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Vágó Gábornak, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti. VÁGÓ GÁBOR , a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Jómagam egyedül voltam, aki megfogalmazta azt a kisebbségi véleményt. Úgy látjuk, hogy ezzel a törvényjavaslattal a kormány a saját, általa létrehozott hibát ak arja orvosolni. Itt egy foltra folt kerül, mint egy patchworkvarrásba, újabb és újabb törvényjavaslatokat kell hozni azért, hogy az előző hibáit ki lehessen javítani. Ahogy a bizottságban is elmondtam, ha nagyobb léptékben tekintünk arra a folyamatra, ami az elmúlt években zajlott a pénzügyi szektor kapcsán, azt lehet mondani, hogy a célokkal talán még egyet lehetne érteni, hiszen maga a pénzügyi szféra volt az, amely kiágyazódott a reálgazdaságból, és átvette a gazdaság fölött az uralmat. Ennek ékes példáj a volt a 2008as világválság. Viszont erre a nyilvánvaló folyamatra a kormányzat egy olyan választ adott, hogy adókkal próbálja visszafogni a pénzügyi szférában felhalmozódott extraprofitot, amelyet - ismerve a pénzügyi szférában dolgozók kreativitását - r öhögve átterheltek a fogyasztókra. Ezt az átterhelést, bárhogyan is próbálta ilyenolyan kiskapuk becsukásával a kormányzat kivédeni, nem tudta. Most ismét egy ilyen lépés előtt állunk, becsuknak egy kiskaput, bejönnek az ablakon. Nyilvánvaló, hogy lehetsé ges, hogy nem a számlavezetési díjon, de akkor újabb és újabb tételek felszámolásával, újabb és újabb apróbb, de nagymértékben nagy terhek kidolgozásával a pénzügyi szféra ismét a fogyasztókra fogja ezt a tételt terhelni, ismét az egyszerű bankbetéteseken fog csattanni az ostor. Azt látjuk, hogy ameddig a bankokkal a kormányzat ezt a huzavonát játssza, addig csupán a bankok után tud futni, így mindig egy lépéssel a bankszféra mögött van a kormányzat. Ezen kellene változtatni. Itt a bizottsági ülésen is elmo ndtam, hogy a pénzügyi szféra érdemi szabályozásával lehetne ezt a kérdéskört megoldani, és nem újabb adóterhekkel vagy az adóterhek alatti kijátszás megakadályozásával, amire újabb kiskaput találnak.
