Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 28 (317. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
2152 Tisztelt Képviselő Úr! Mennyi az átlagbér Magyarorszá gon? Augusztusi adat szerint 234 ezer bruttó. Ha most 12 hónapra kiszámolja, ez 2,8 millió forint. Milliókat keres egy évben. Meg akarják adóztatni már az átlagbért is? (Dr. Józsa István: Ez nagyon gyenge.) Nyilatkozzanak rendesen! Én tudom, hogy ön erre a zt mondja, hogy ez egy költői beszéd, meg ilyenkor megengedett… Beszélnek szolidaritási adóról, adót szeretnének kivetni, és nem mondják meg, hogy hogyan. Eszerint, itt írja (Dr. Józsa István, Harangozó Gábor, Gúr Nándor, dr. Varga László: Megmondjuk.) , ho gy ha valaki milliókat keres egy évben, akkor az fizessen több adót. (Gúr Nándor: Akkor Cséfalvay fizessen több adót. Így jó?) Nem tudom, talán elkerülte tisztelt képviselő úr figyelmét a jelenlegi adóbevallások feldolgozása, mert arra azt fogja mondani, h ogy igen, azok, akik sokat keresnek. Nos, azok, akik sokat keresnek, évi 6 milliót, és itt bruttóról beszélek, 171 ezren voltak, és ők fizették be egyébként a személyi jövedelemadóbefizetés 26 százalékát. Ha hozzátesszük azokat még, akik önök szerint szin tén sokat keresnek, 3 millió forint fölött, akkor azt kapjuk, hogy a 36 millió forint között szintén az szjabefizetések 26 százalékát fizetik be. Tehát azok, akik 3 millió fölött keresnek, fizetik be Magyarországon az összes szja több mint felét, miközbe n ők adják az összes adózó szolid töredékét. Tehát, tisztelt képviselő úr, arra kérném, hogy mielőtt adatokkal bombázza és a társadalmi szolidaritással bombázza itt a parlament képviselőit, tisztázza az adatokat. Azt kéri, hogy támogassuk ezt az öt pillért . Nem tudom, miért jó az az öt pillér, amelyik már az átlagjövedelmet is megadóztatná (Dr. Józsa István és Gúr Nándor folyamatosan közbeszól.) a szocialista igazságosság nevében. Nem beszélnek kereken. Én Mesterházy Attilát tudom idézni, senki mást ebben a z esetben, ő ezt mondta. Kérjék tőle számon, és ne rajtunk! Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik részéről: “Az államadósságról az igazat” címmel. Öné a szó, alelnök úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési vita során kormányoldalról teljesen félr evezető állítások hangzanak el a magyar államadóssággal kapcsolatban. Például: az adósságcsapda lehántása véglegesen megtörtént. Vagyis kikerültünk az adósságcsapdából. Vagy: magunk finanszírozzuk az adósságot, és ezt az alacsony hiányt már tudjuk finanszí rozni; ami alatt azt érti az illető, hogy egy 900 milliárd forintos költségvetési hiány finanszírozása a feladat. Tisztelt Képviselőtársaim! E félrevezetés alapja az, hogy az IMFhitelt az ország visszafizette. Orbán Viktor mondta még nyáron Tusnádfürdőn, hogy utasította a gazdasági tárca vezetőjét, végtörlesszen a Valutaalapnak, mert az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt. (13.40) Természetesen a visszafizetés nem ebből történt, nagyon jól tud juk, deklarált módon, februárban, az Egyesült Államokban dolláralapú államkötvényt azért bocsátottak ki részben, hogy ez a visszafizetés megtörténjen, sőt azt is hallottuk az illetékes államtitkártól, hogy e miatt a visszafizetés miatt még lehet, hogy őssz el is dollárkötvényt kell kibocsátani. Félreértés ne essék, a Jobbik akár még azon az áron is egyetért az IMFtől való megszabadulástól, hogy adott esetben ez többe kerül. De akkor szabaduljunk meg teljes egészében attól a gazdaságpolitikai kényszertől, am it az IMF jellemez! Jelenleg EUkívánságra teljesítjük ugyanezeket, elhíresült mondása Varga Mihály gazdasági miniszternek az újabb kiigazító intézkedés kérésére, hogy amit Brüsszel tőlünk kér, méltánytalan, igazságtalan, szükségtelen, de teljesítjük. Ez t ehát a megszabadulás a kényszerektől?
