Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 24 (315. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat; az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről, valamint a Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1984 A helyzet ezzel szemben az, hogy nem errefelé indult el a magyar gazdaság. Ennek is nagyonnagyon veszélyes tünete az, hogy az Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon, négy hazánkban található. És még egyszer mondom, egy gyártósor, egy autógyár idejövő tevékenysége ezen négy régión és az összes többi régión sem segít sokat, hiszen nincsenek szétterülő gazdasági hatásai annak, hogy bár nagyon szerencsés módon létrejön pár száz munkahely, az óriási tőkekivonásbó l kifolyólag gazdasági fejlődés, gazdasági növekedés és további új kapcsolódó munkahelyek létrejötte sajnálatos módon nem jöhet létre. Éppen ezért a költségvetést vizsgálva és annak szerkezetét szemlélve is azt láthatjuk, hogy a jövő év első felében olyan intézkedésekre lehet majd számítani, amelyek az egyenleg romlását eredményezik. Nyilvánvaló, hogy egy kampányidőszakban ez jellemző. Ám a második félévben, hogyha a választásokat követően olyan kormány kerül hatalomra, amely az eddigi gazdaságpolitikát köv eti és az eddigi gazdasági szerkezetre építkezik, akkor bizony komoly kiigazításokat hajthat végre annak érdekében, hogy a 3 százalék alatti hiány megmaradjon. Ezen nem segít az sem, hogyha 15 százalékkal csökken a háztartások rezsikiadása, fő leg amiatt nem, mert jogos, hogy a háztartások kiadása csökkenjen, támogatjuk, hogy csökkenjen, de hogyha nem sikerül az átlagos bérszínvonalon javítani, és ha nem sikerül minőségi hazai munkahelyeket létrehozni, akkor bizony azt a csökkentett összeget sem biztos, hogy lesz miből kifizetni. Ezen pedig, már a regisztrált munkahelyek számán és a munkanélküliségi rátán nem segít az, hogy közmunkahelyekkel kozmetikáznak, nem segít az, hogy adott esetben a hetente csak pár órát dolgozó közmunkást is egy betöltöt t munkahelyként kezeli a statisztika, hiszen jelen pillanatban ez áll fenn. Éppen ezért azt is látni kell, hogy amikor egyes fideszes képviselők arra hivatkoznak, hogy hát itt a Bosch cég Miskolc környékén bővít, akkor érdemes lenne megvizsgálniuk azt, hog y egy átlagos Miskolc környéki faluban vagy borsodi faluban mindez milyen hatással jár, az ott lévők számára adott esetben beszállítói, bedolgozói, bármilyen egyéb lehetőségek nyílnake, új hazai kis- és középvállalkozások alapozhatjáke tevékenységüket ar ra, hogy beszállítsanak ezen egységekbe. A válasz erre sajnálatos módon az, hogy nem. Tehát sokkal inkább érdemes lenne elindulni egy olyan irányba, ahol a hazai erősségekre építve, adott esetben a helyben megtermelt élelmiszereket bevive a közétkeztetésbe vagy azokat a kiépített helyi piacok hálózatára beszállítva önálló erőforrásokból saját gazdasági erő jöjjön létre. Ennek nyomai sem látszanak ezen költségvetési tervezetben. Az pedig már szinte csak tünetként, de nagyon fontos tünetként kezelhető és keze lendő, hogy a családi pótlék szintje és egyéb gyermekvédelmi támogatások szintje tulajdonképpen 2008 óta befagyasztásra került, miközben egy másik fronton a családi adókezdemények kiterjesztésére jobbikos indítvány mentén is sor került. Ugyanakkor látszik, hogy sokkal szélesebb körben kell ezeket megvalósítani, hiszen önmagában az adókedvezmények kiterjesztése mellett is újabb 3,5 százalékkal csökkent az élve születések száma. Tehát látható, hogy egyedül ez nem lesz képes megállítani a demográfiai és kivánd orlási katasztrófát. Ugyanakkor sokadszor el kell mondanunk, és sokszor el fogjuk még mondani, hogy egy államilag támogatott bérlakásépítési és otthonteremtési program egyszerre tudna hatni ezeken a nagyon súlyos területeken, ugyanis amellett, hogy a megs zületendő gyermekek számát is tudná emelni, a kivándorlást is tudná lassítani. Ha minősített hazai kis- és közepes méretű vállalkozások lennének mind a kivitelezők, mind pedig a beszállítók, akkor a hazai gazdaságnak, a hazai építőiparnak és több logisztik ai és beszállító ágazatnak folyamatos állami megrendelést tudnánk teremteni, amellett, hogy a ráfordított pénz a hazai gazdaságban cirkulál, Magyarországot erősíti, és nem lehet olyan tőkekivonás áldozata, mint aminek “köszönhetően” az a 4000 milliárd esik áldozatul, amit a multicégek, mint említettem, következmények nélkül és a közterhek viselése nélkül szivattyúznak ki az országból éves szinten. Ekkora ballasztot pedig a magyar gazdaság és a magyar emberek sem képesek elviselni. Köszönöm a figyelmet. (Tap s a Jobbik padsoraiból.)
