Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 22 (314. szám) - A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
1831 mint az úgymond terrorizmus elleni, véleményünk szerint kevésbé létező kategóriát, és inkább csak egyfajta politikai riogató kategóriaként létező terrorizmust, viszont a szervezett bűnözés valóban egy olyan probléma, ami ellen küzdeni kell. De ebben az esetben, ahogy úgy általában az alkotmányos alapjogok esetén, nagyon óvatosan kell mérlegre tenni a két oldalt: a szabadságjogo k védelmét és a beavatkozási kényszert, illetve másoknak és így a közösségnek a védelmét. Oly sokszor egyébként megtörténik az, hogy mi hivatkozunk arra, hogy akár a közbiztonság és a közrend területén bizony bizonyos elkövetőknek szigorúbb büntetést kell adni ahhoz, hogy a közösség békében élhessen, abban az esetben gyakorta sajnos sok esetben még a kormánypárt képviselői vagy maga a kormány is arra hivatkozik, hogy az elkövetőknek is vannak jogaik. De olyan esetekben, amikor mondjuk, a terrorizmus elleni harc kerül előtérbe, akkor azt látjuk, hogy világtrend, ha szabad így fogalmaznom, hogy könnyebben megszalad a ceruza, és a jogokat, a közösség jogait könnyebben csorbítjuk. Ettől függetlenül természetesen, ha sikerül már egyegy cselekményt kiszűrni, akko r erre lehet azt mondani, hogy egy új rendszer vagy a régi rendszer felfrissítése - főleg EUpénzből - nem feltétlenül ördögtől való. Viszont egykét gyenge pontra azon túl, amit nem ismételnék meg az általános vitából, rávilágítanék. Az 5. ajánlási pontba n megfogalmazott módosító javaslat célja, amit jómagam is megfogalmaztam, hogy legyen akár egy miniszteri rendeletben meghatározva, hogy ezek az adatátadások milyen módon és pontosan milyen kritériumrendszerrel fogalmazódnak meg. Természetesen nem zárom ki , hogy egy ilyen kormányrendelet vagy miniszteri rendelet megjelenjen, viszont jó lenne már a törvényben felhatalmazni valakit: vagy a kormányt, vagy a minisztert, hogy a jövőben ennek a részletes szabályait alkossák meg. Jól tudjuk, hogy a törvények, bár ildomos bizonyos esetekben minél több mindent az Országgyűlés előtt megvitatni és törvényekben elfogadni, bizonyos részletszabályok esetében az is garanciát nyújt, ha ezt rendeleti szinten kiadja a kormány vagy a miniszter, és mindenki számára ez megismerh ető, és nem jelent meglepetést, hogy milyen módon és milyen, nemcsak a törvényi felhatalmazás alapján, hanem milyen technikai részletekkel kerül sor az utasadatok átadására. Ami viszont itt szintén elhangzott, és erre nekem is fel kell hívni a figyelmet, h ogy a személyre szabott jogalkotást mi sem támogattuk. A Független Rendészeti Panasztestületnél valóban belekerült egy olyan meghatározás az országgyűlési képviselők esetében, tehát kikerül az a kivárási idő a volt országgyűlési képviselők esetében, ami le hetővé teszi, hogy rögtön azután, hogy valaki valamely párt színében országgyűlési képviselő volt, a Független Rendészeti Panasztestületben szerepet tölthessen be. Ez az elnök esetében nagyjából egy országgyűlési képviselői javadalomnak felel meg, de a tag ok esetében is megközelítőleg hasonló jövedelmet jelent. Tehát úgymond káderelhelyezőnek is kiválóan alkalmas. Természetesen erre lehet azt mondani, hogy ezek légből kapott félelmek, de úgyis ki fog derülni, mert ha önök ezzel a lehetőséggel kívánnak élni - márpedig, ha idehozták, akkor van ilyen tervük , akkor nagyon gyorsan, már a választások után ki fog derülni, hogy kit fognak delegálni ebbe a Független Rendészeti Panasztestületbe, és ha netalántán olyan országgyűlési képviselőről van szó, aki jelen pi llanatban is országgyűlési képviselő vagy két éven belül az volt, akkor önök le fognak bukni. Viszont a 8as, honvédelmi bizottsági javaslatnál úgy látom, hogy egy kicsit még tovább mennek, vagy próbálják rossz irányba finomítani ezt a szabályozást, lévén, hogy alapvetően a következő Országgyűlés megalakulásától vennék ki ezt a kitételt a Független Rendészeti Panasztestület tagságára vonatkozóan. Tehát 2014ben, ha megalakul az új Országgyűlés, akkor nyugodtan már kinevezhető, mondjuk, a jelenlegi FideszKD NPképviselők közül valaki a panasztestület tagjává, független tagjává. Természetesen, hogy mennyiben lesz független egy most is aktív képviselő, ez egy másik kérdés. De a honvédelmi bizottság egy olyan módosító javaslatot terjesztett elő, hogy a következő országgyűlési választás időpontját, illetve az Országgyűlés alakulásának időpontját mint
