Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 15 (311. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
1621 Magyarországon többé, hogy olyan büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek, akik ráadásul a legszörnyűbb bűntetteket követték el vélhetően, a vád alapján, azok az emberek szabadlábra kerüljenek, és mint az ároktői banda két tagja esetében a tények is bizonyítják, gyakorlatilag ők bármikor a társadalo m számára veszélyessé tudnak válni a büntetőeljárás során, amennyiben a négyéves garanciális szabályban megjelölt idő alatt nem tudják vele szemben az ítéletet meghozni. (16.00) Ez esetben a szabadlábra helyezés, még akkor is, ha házi őrizettel jár, óriási veszély a társadalomra. A törvényhozónak kötelezettsége - hangsúlyozom: nagyon súlyos kötelezettsége , hogy ilyen ne fordulhasson elő. Ebből nyilván tanulni kell. Csak egy kicsi előrelépés ez a törvényi szabályozás, amely megkönnyíti a terhelt mozgását k övető eszköz telepítését. Ez mindenféleképpen támogatandó, de ebben az esetben nem arra van szükség, hogy a terhelt láb- vagy karperecet kapjon, hanem arra, hogy ne kerülhessen szabadlábra, ne kerülhessen házi őrizetbe, hanem továbbra is előzetes letartózt atásban legyen. A legfontosabb persze az lenne, hogy ne előzetes letartóztatásban legyen, hanem már elítéltként a jogerősen kiszabott szabadságvesztését töltse a megfelelő végrehajtási fokozatban. Foglalkozik a törvénymódosítás a külföldi ítéletek bekerülé sével a bűntettesek nyilvántartásába. Ez megint érdekes kérdéseket vet fel. A külföldi ítéletek, illetve az Európai Unió tagállamai ítéleteinek az automatikus átvétele különösen érdekes lehet. Erre most rávilágított a MOL vezérigazgatójával kapcsolatos elf ogatóparancs kiadása. Itt ugyan még nem ítéletről beszélünk, de amennyiben valaha ebben az ügyben is lesz ítélet, akkor is kérdéses lesz, hogy hogyan és mi fog szerepelni a bűnügyi nyilvántartásban, a külföldi ítélet hogyan kerül be. Itt azért felhívnám a figyelmet arra is, hogy amikor a Nemzeti Őrsereget vették őrizetbe a Felvidéken és indítottak szlovák joghatóság alatt büntetőeljárást a tagjai ellen, vagy amikor nemzeti jelképek használata miatt indítottak ugyanígy ilyenfajta eljárást magyar állampolgárs ágú személyekkel szemben, az a cselekmény a magyar törvények szerint nem minősült bűncselekménynek és nem büntetendő. Egyébként is abban az országban, ahol még mindig érvényben vannak a Benešdekrétumok, ott vajon milyen jogszabályok lehetnek még életben a háttérben? Ha ezek alapján ítélnek el magyar állampolgárokat, és a magyar törvények szerint nem bűncselekmény az, amit elkövettek, akkor elég érdekes, hogy hogyan kerülhetnek be a bűnügyi nyilvántartásba, hogyan kerülhet be az, hogy ő akár felfüggesztett szabadságvesztést vagy kitiltást kapott. A magyar bíróságnak ezt természetesen vizsgálnia kell, de a garanciális szabályoknak meg kell lenniük, hogy a bűnügyi nyilvántartásba az, aki a magyar törvényeknek megfelelően nem követett el bűncselekményt, ne kerü lhessen oda bele, illetve ne szerepeljen a büntetett előéletűek vagy a bűntettesek nyilvántartásában. Fontos garanciális elemet tartalmaz a 90. §, amely a tolmács szabálysértési eljárásban való részvételére vonatkozik, amikor is nagyon helyesen lehetővé te szi kérésre a tolmács cseréjét, amennyiben az ő közreműködése nem viszi előre az ügyet, mert kiderül, hogy mégsem olyan szinten ismeri a nyelvet, vagy egyéb más problémák miatt. Úgy gondoljuk, ez fontos garanciális szabály, és jó, hogy ezt lehetővé teszi a z új jogszabály. A közvetítői eljárás a szabálysértési eljárásban egy nagyon fontos fejezet. Azt látjuk, hogy a közvetítői eljárás egyre több területen követel helyet magának a magyar jogéletben. Alapvetően a nyugati példák is azt mutatják, hogy ez az irán y nagyon helyes, és nagyon jó, hogy a szabálysértési eljárás is kibővül a részletesen szabályozott közvetítői eljárással. Azon már vitatkozhatnánk, hogy a büntető törvénykönyv módosításának bizonyos elemei megfelelőek és célszerűeke a jelen esetben, amiko r a Magyar Országgyűlés olyan jogszabályokat is a büntető törvénykönyvbe emel be, amelyek eddig nem képezték részét, mint például az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa elleni hírszerző tevékenység folytatása. Itt utalnék azokr a az állam elleni bűncselekményekre is, amikor nem magyar állampolgár nem Magyarország területén követ el bűncselekményt. Ezzel feloldunk olyan jogelveket, amelyek korábban alapkőként voltak letéve a magyar jogéletben. Meggondolandó, hogy ezeket ez esetben
