Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 15 (311. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1617 Nem világos számomra tehát az álláspontjuk, hiszen számos ponton közeledik a javaslat az önök által korábban elutasított, pontosabban: az elutasítás indokaként szereplő javaslatokhoz. Egyrészt ezt akartam elmondani, hogy én úgy érzem, hogy nem az aktuális álláspontunkkal, az aktuáli s törvényjavaslattal szállt vitába, hanem korábbi törvényjavaslatokkal - egyrészt. Másrészt pedig ez egy régi vita közöttünk, és megint elmondta Bárándy képviselő úr, hogy a javaslatok egy része érezhetően az ügyészségtől származik. Még ha így is lenne, bá r én egyébként bejelentettem magában az expozéban, hogy jogalkalmazói észrevételekre nyújtottuk be a törvényjavaslatot, a jogalkalmazók észrevételeire, azért én felhívnám arra a figyelmet, hogy az ügyészség nem ellensége az államnak. Az alaptörvény 29. cik k (1) bekezdése szerint: “A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel é s mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.” Tehát az ügyészség a bűnüldözés és a bűnmegelőzés egyik fontos szervezete. Aki az ügyészség javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti, az nemhogy elfogult lenne a vád és a védelem szempontjai között, hanem szeretné segíteni az ügyészség munkáját. Én úgy gondolom, hogy ön azt kérheti számon, hogy egyensúlyban vane a vád és a védelem eszközrendszere a büntetőeljárásban. De ez az egyoldalú vád, ami már többször elhangzott, ho gy az ügyészség irányába elfogultságot mutatnak a javaslatok, ha úgy tetszik, én ezt vállalom, igen, a bűnüldözés vagy a bűnmegelőzés irányába elfogultak ezek a javaslatok, mint ahogyan maga a büntető anyagi jog is egyébként, legalábbis ennek a kormánynak és ennek a parlamenti többségnek a büntetőjoga valóban a bűnmegelőzés és bűnüldözés irányába elfogultságot mutat. Ezt vállalom. Ami a védői garanciákat illeti, ön is elismerte, képviselő úr, hogy ez a törvényjavaslat a védelem garanciáit erősíti. Tehát úgy gondolom, hogy kellő egyensúlyban vannak ezek az intézkedések, részben a bűnüldözés szempontjait is segítik a törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások, részben pedig a védelem garanciáit is. Két konkrétumról szeretnék még beszélni, az előzetes letart óztatás megalapozásához szolgáló bizonyítékok előtárása vagy a gyanúsítottnak, terheltnek a rendelkezésére bocsátása. Nos, ezt mind a ketten tudjuk, sőt itt többen is tudják, hogy a büntetőeljárásban elvileg egészen az úgynevezett iratismertetésig a büntet őügyben fellépő nyomozó hatóságok bizonyos bizonyítékokat visszatarthatnak, mindaddig visszatarthatják, amíg azokat nem használják föl a büntetőeljárásban. Legkésőbb az iratismertetéskor természetesen meg kell hogy ismertessék a gyanúsítottal és a védővel az összes iratot. Csakhogy az előzetes letartóztatásra egy korábbi időpontban kerül sor, pontosabban, ennek az indítványnak a megtételére. Ezért az teljesen elvárható, és számomra is - egyébként azt kell hogy mondjam, mint egykor védői munkát is végző embe r számára vagy jogász számára - az teljesen új megközelítés és mondhatnám, hogy forradalmi megközelítés, hogy az előzetes letartóztatást megalapozó bizonyítékokkal meg kell ismertetni a gyanúsítottat és a védőjét. De ez nem azt jelenti egyébként, hogy az ö sszes rendelkezésre álló bizonyítékot a gyanúsított és a védő elé fogják tárni. Tehát itt van egy kis félreértés. Továbbra is az a helyzet, hogy a törvényjavaslat csak arra kötelezi a nyomozó hatóságokat, hogy az előzetes letartóztatás indokoltságát, indok ait alátámasztó, megalapozó bizonyítékokat bocsássák rendelkezésre, ezek között természetesen az alapos gyanút vagy pontosabban: megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékoknak is helye van. Összefoglalva, nem azt mondja ki ez az új szabály, hogy minden re ndelkezésre álló bizonyítékkal már abban a pillanatban, amikor az előzetes letartóztatásra indítványt tesznek, akkor meg kell ismertetni a gyanúsítottat és a védőjét, nem ezt mondja ki ez az új szabály, hanem kifejezetten az előzetes letartóztatást megalap ozó bizonyítékokat. Lehet, hogy ezek egybeesnek, tehát ad absurdum egybe is eshetnek, hogy ha nincs más bizonyíték, akkor ezek egybeeshetnek kétségtelenül, mondjuk, egy beismerő vallomás vagy más ilyen bizonyíték. De úgy érzem, hogy itt nem áll ellentétben a korábbi óvatosság, nem állnak ellentétben az ön által nyomozástaktikai szempontnak nevezett
