Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 15 (311. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1614 és független bíróságot - az eljárási funkció megosztási alapelvi követelményeivel ellentétes módon - a nyomozás sikerének előmozdítására kényszerítette, és emellett egyébként kifejezetten ellehetetlenítette azt, hogy a védő ezeket a bizonyítékokat és tényeket megismerje. Államt itkár úr, önök tehát a 2011es módosításban éppen hogy letiltották a védőket arról, hogy megismerhessék ezeket az iratokat. Nagyon meggyőzően érvelt akkor is emellett, most pedig meggyőzően érvelt ennek az ellenkezője mellett. Hál’ istennek, hogy így, két év elteltével megfogadják a Legfelsőbb Bíróság - új nevén a Kúria - véleményét ebben a témában. Ugyanígy nagy érdeklődéssel hallgattam, amikor államtitkár úr a tanú érdekében eljáró ügyvédről beszélt, és kiemelte mint a jogalkotás helyes irányát, hogy ez a z ügyvéd mostantól részt vehet a tanú kihallgatásán. Az a probléma ezzel, államtitkár úr, hogy megint csak két évvel ezelőtt egészen más álláspontot képviseltek ebben a kérdésben. Szeretném idézni a miniszteri indokolását annak a törvényhelynek, amely alap ján önök úgy gondolták, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd ne vehessen részt a tanú kihallgatásán. Ez így szólt: “A javaslat kiemelt jelentőségű ügyekben - utána ezt egy módosító javaslattal kiterjesztették az összes többi ügyre is - meg kívánja akadályoz ni azt, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd, aki ez esetben valójában nem a tanú érdekeit tartja szem előtt és esetleg csak formailag jár el az ő megbízásából, azért vegyen részt a kihallgatáson, hogy értesüljön a tanúvallomás tartalmáról, és arról tájékoz tatni tudja a terheltet vagy más olyan személyt, akinek ez érdekében áll.” Ez a T/4657. számú törvényjavaslat 70. §ához fűzött részletes indokolásából vett idézet. Ehhez persze kommentárként hozzá lehet annyit fűzni, hogy a nagyobbik kormánypárt frakcióve zetőjének az a mondata, amely szerint el kell dönteni, hogy a bűnözők pártján álló ügyvédekkel szimpatizálunke vagy pedig az állammal, aki a bűnt üldözi - nem szó szerint idéztem, de tartalmilag ezt mondta Lázár János akkor , ezt egy kicsit szakmaibb kön tösbe bújtatták, de tulajdonképpen ugyanarról van szó. Államtitkár úr akkor még a parlamenti vitában, a szakbizottsági vitában mindezt kiegészí tette azzal, hogy szerinte teljes anakronizmus az, ami a korábbi szabályozás vagy az addig hatályos szabályozás volt, amelyet 2003ban - és itt megint idézem szó szerint államtitkár úr szavait - ”megfelelő ügyvédi lobbi hatására építettek be ebbe a törvény be”. És hozzátette ekkor államtitkár úr, hogy megfontolandónak tartja, hogy ne csak kiemelt ügyekben, hanem általánosan állítsák vissza a 2003 előtti állapotot, s még azt is hozzátette - és megint szó szerint idézem , hogy “paranoiából nem érdemes eljárás i törvényeket alkotni”. Ez a rendelkezés pedig ilyen. Ehhez képest érdeklődéssel olvastam az előttünk fekvő törvényjavaslatot, amely egy pontosan ellentétes álláspontot képviselt, és eszerint, államtitkár úr szerint és a kormány álláspontja szerint ez éppú gy a büntetőeljárások sikeréhez vezető út egyik sarokköve. Érdekes mindenesetre, mindez mindazonáltal az én számomra örömteli változás, hiszem mindkét mai módosítás tulajdonképpen visszaállítja e tekintetben a jogállami kereteket, a jogállami megoldást, és ha 1,52 évig ezt nélkülözni is kellett, legalább most visszatérünk a helyes útra. (15.30) A törvényjavaslatnak egy másik részéről, egy csomagról szeretnék beszélni. Ez megint az ügyészséggel és az ügyészség jogkörbővítésével összefüggő rendelkezések. Az az érdekes - és persze a tévedés jogát fenntartva, bár nem hiszem, hogy ebben nagyot tévednék , hogy nagyjából ki lehet következtetni, hogy mely rendelkezéseket mely jogalkalmazó szerv javasolta. Ugyanis, ami az ügyészségről szóló rendelkezés, az ebben a törvényben is, talán egy kivétellel, mindegyik egy dologról szól, hogy az ügyészségnek a lehetőségeit, a jogkörét, az eljárási határideit hogyan lehetne még kedvezőbbé tenni az eljáró ügyészek számára.
