Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 15 (311. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1613 által elkövetett szabálysértések miatt indult szabálysértési eljárások során lehet alkalmazni. A szab álysértési mediáció lefolytatására rövid idő, mindössze 30 nap áll rendelkezésre. A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára legfeljebb akkora időtartamra függeszti fel az eljárást és utalja az ügyet köz vetítői eljárásra, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet, és sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenné. Ha az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárul a közvetítői eljárás lefolytatásához, és a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető. A javaslat értelmében az ügy közvetítői eljárásr a utalásának szabálysértési eljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha az eljárás alá vont személy a szabálysértéssel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette. Összegzésként elmondható, hogy az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló T/12617. számú törvényjavaslat, mely javaslat rendelkezéseinek túlnyomó többsége elfogadása esetén 2014. január 1jén lépne életbe, elsősorban a jogalkalmazás során fel merült problémák megoldását, a hatékonyabb és gyorsabb büntetőeljárás megvalósulását célozza, figyelemmel van ugyanakkor az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra, és gondoskodik az Európai Unió jogának való megfelelésről is. Ezért kérem képviselőt ársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : A következő felszólaló Bárándy Gergely, az MSZP képviselője. Képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt kúriai Elnökhelyettes Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Meg kell hogy mondjam, érdekes volt államtitkár úr expozéját hallgatni, hiszen hasonló érzés fogott el, mint egyes bírósággal kapcsolatos sarkalatos törvények mód osításáról szóló előterjesztések esetén; amikor államtitkár úr azt a kiemelkedő képességét bizonyította, hogy ugyanúgy tud érvelni valami mellett és aztán annak az ellenkezője mellett is. Igaz ez erre az előterjesztésre is, hiszen több olyan rendelkezés sz erepel benne, amellyel kapcsolatban államtitkár úr hasonlóan meggyőzően próbált érvelni 2011ben, csak éppen pontosan az ellentéte vonatkozásában. Ugyanezt mondta, hogy hatékonyabbá teszi az eljárást, ez egy igazán kielégítő, jó megoldás - mondta most az e gyik verzióról, s mondta korábban ugyanannak a témának egy ellentétes verziójáról. De hogy konkrét legyek: az előzetes letartóztatással kapcsolatban ismertette államtitkár úr - helyesen , hogy a nyomozati iratok csatolása is kötelező lesz az indítványhoz. Ennek azonban van egy történeti előzménye és nemcsak az az EKirányelv, amiről államtitkár úr beszélt, hanem a magyar Legfelsőbb Bíróságnak egy büntető kollégiumi véleménye, amely a 93. számot viseli, ahol a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tartalmil ag ugyanazt tette kötelezővé, azaz az ügyésznek rendelkezésre kell bocsátania a védő számára azokat az adatokat, tényeket, iratokat, amelyek az előzetes letartóztatás alapjául szolgálnak, szolgálhatnak az ügyész indítványa alapján. Erre a kormánynak volt e gy reakciója. Ez a reakció pontosan ellentétes volt azzal, mint amit most államtitkár úr előadott a parlamentben. Ugyanis a 2011ben elfogadott büntető eljárásjogi törvény gyakorlatilag felülírva - ezt önök egyébként szeretik, más hatalmi ág döntéseit felü lírni, itt is ez történt - a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleményét, a törvényben szabályozták azt, hogy a nyomozási bíró az eljárásában köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a g yanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerheti meg, amely nem csupán a bírósági eljárás kontradiktórius jellegét negligálta, hanem jellegénél fogva a pártatlan
