Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 15 (311. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a sport- és turizmusbizottság előadója: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. VAS IMRE (Fidesz):
1611 Most megadom a szót Révész Máriusznak, a sport- és turizmusbizottság előadójának. (15.10) RÉVÉSZ MÁRIUSZ , a sport- és turizmusbizott ság előadója : Tisztelt Országgyűlés! A sport- és turizmusbizottság a tegnapi nap folyamán megtárgyalta a törvényjavaslatot. Minket egyetlen része érintett ennek a törvénynek, nevezetesen: a sportesemény eredményének tiltott befolyásolása tényállás bevezeté se. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy eddig ezt a tényállást a büntető törvénykönyv a csalás és a vesztegetés tényállásaként próbálta kezelni. Viszont többször előállt az a helyzet, hogy az anyagi haszon nem volt bizonyítható. Mivel az anyagi haszonszer zés nem volt bizonyítható, ezért problémát jelentett mind a csalás, mind a vesztegetés tényállásának a bizonyítása, ezért tartotta fontosnak a jogalkotó bevezetni a sportesemény eredményének tiltott befolyásolása tényállást, ami három évig terjedő szabadsá gvesztéssel büntethető. És ha mindezt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el az elkövetők, akkor ez 15 év szabadságvesztéssel sújtható. A bizottsági ülésen a jelenlévők bár hosszan vitatkoztak előtte, de a végén 16 igen szavazattal, egységesen megsz avazták. Hozzá kell tenni, hogy a szocialista párti képviselők a bizottsági ülés ezen szakaszára eltávoztak az ülésről, de aki jelen volt, az egységesen igennel szavazott. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót; elsőként Vas Imrének, a Fidesz képviselőjének. Öné a szó, képviselő úr. DR. VAS IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Törvényjavaslatot nyú jtott be az Országgyűléshez a közigazgatási és igazságügyi miniszter az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó törvények módosítása tárgyában. A javaslat jelentős részben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény rendelkezéseit módosító vagy p ontosító szabályokat tartalmaz, ezzel pedig a javaslat szükségszerűen érinti a többi büntetőjogi és nem büntetőjogi tárgyú törvényi rendelkezéseket is: így például a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló 19 94. évi LIII. törvényt, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt, a büntetőügyekben alkalmazható közvetítő tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvényt vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegél yről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt. Ezzel együtt a javaslat célul tűzi ki a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvények hozzáigazítását az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, valamint az Európai Unió jogának való megfelelést. Végül a javaslat m ódosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt is. A javaslat szerint a büntetőeljárásról szóló törvény főbb változásai az alábbiakban foglalhatók össze. Korábbi hiányt pótol a javaslat, amikor a Be.nek az eljárás akadályaira vonatkozó rendelkezéseit kiegészíti a joghatás hiányával, azaz az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy a cselekmény elbírálására a magyar hatóságoknak nincs joghatósága. A joghatóság hiányát a javaslat beiktatja a további eljárási szakaszokra vonatkozó rendelkezések közé is, mint a nyomozás megszüntetésének oka, az eljárás megszüntetésének oka, illetve a m ásodfokú eljárásban is eljárásmegszüntetési ok, azaz a büntetőeljárás minden szakaszában. A törvényjavaslat kiegészíti a büntetőeljárási törvény lakcímre vonatkozó rendelkezéseit a terhelt adatváltozásbejelentési kötelezettsége, a terhelt és a tanú kihall gatása, valamint az iratok kézbesítése körében az értesítési címmel, mely módosítás oka, hogy 2013. március 1. napjával hatályba léptek a
