Országgyűlési Napló - 2013. évi őszi ülésszak
2013. október 8 (309. szám) - A Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés és a Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYIMESI ENDRE, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
1277 egymásra lépő talpakról, megalázva ezzel több millió elszakított m agyar honfitársunkat, azoknak az őseit, azok szenvedéseit és megaláztatását. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alap 2012. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót az első helyen kijelölt nemzeti összetartozás bizottsága, m int hallhattuk, 2013. június 10én tárgyalta. A bizottság ellenzéki képviselői, valamint a bizottság munkájában részt vevő független képviselő a beszámoló elfogadását nem támogatták. Az előterjesztőként jelen lévő Lélfai Koppány vezérigazgató úr a jelentés szövegéhez hasonlóan a szóbeli beszámolójában sem tért ki egy mondat erejéig sem a BGA működésének problémáira és mulasztásaira. A kétségkívül meglévő, még a kormánypárti képviselők által is több alkalommal elismert hiányosságokkal való szembenézés teljes hiánya jellemezte az elhangzottakat. Többen elfogadhatatlannak tartották, hogy a BGA működésére szánt 810 millió forint elköltésének részleteiről semmit sem tartalmaz a beszámoló. Szintén több hozzászóló kifogásolta, hogy a támogatási összegek elsöprő töb bsége nem nyílt pályázati eljárás keretében, hanem egyedi döntés alapján, erősen megkérdőjelezhető szempontok szerint került kiosztásra. A Jobbik szerint a nyilvános szerződések egy része kapcsán kérdéses a szükségesség, ráadásul számos esetben gyanítható, hogy az alapkezelő vagy a kuratórium egyes tagjainak rokoni vagy baráti körébe tartozó cégek megbízásairól van szó. A Magyar Szocialista Párt sérelmezte, hogy számos szereplőt kihagytak a döntéselőkészítésből, valamint a nemzeti jelentőségű intézmények k iválasztásának folyamatából. Problémásnak értékelték, hogy a külhoni magyar óvodákba jutó pénz nagy részét Magyarországon osztották ki. Mind a Jobbik, mind az MSZP konkrét példák sorával támasztotta alá azon véleményét, miszerint a pályázati döntések részr ehajlással, politikai szempontok dominálásával történtek. Jelezték, hogy Semjén Zsolt nem állta a szavát: az ellenzéki pártokat nem tájékoztatta arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények listájának módosítására milyen formában és mikor tehetnek javasla tot. A bizottság független tagjának véleménye szerint a nyilvántartási rendszert informatívabbá, a támogatási összegeket pedig egyértelműen követhetővé kell tenni. Mindezek után a kormánypárti képviselők támogatása mellett a jelentés elfogadására 2 nem és 1 tartózkodó szavazat érkezett. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gyimesi Endrének, a kulturális és sajtóbizottság előadójának, ötperces időkeretben. DR. GYIMESI ENDRE , a kulturális és sajtóbizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Alelnök Úr! Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Mindenképpen meg kell emlékeznünk arról, hogy Bethlen Gábor fejedelem, akinek nevéhez fűződik Erdély aranykora , éppen 400 esztendeje, 1613 októberében lett Erdély fejedelme. Munkálkodása során megszilárdult Erdély önállósága, gazdasága és kulturális élete jelentős fejlődésnek indult. Bethlen, mint tudjuk, egy ideig Magyarország királya is volt. A hazához való visz onyáról, hazaszeretetéről így vall 1619ben: Nemes Magyarország, nekem szerelmetes nemzetem, kiért örömest meghalok, látván ilyen ügyefogyott állapotját nemzetünknek, megbizonyosodván felőle, hogy akitől oltalmazni kívántatnék az ország, azoktól háborgatta tik, nem nézhetem öszvetett kézzel, lábbal következhetendő veszedelmeket, hanem istenemhez, nemzetemhez való szeretetemből én is fölköltem, és amiben tudok neki szolgálni, abban munkálkodom éjjel és nappal, nem szánom fáradtságomat, nem szánom költségemet, nem szánom végtére halálomat érettek elfogyatni mint igaz magyar. Stílszerű tehát, hogy most tárgyaljuk a róla elnevezett alap tevékenységéről szóló beszámolót, azon alapét, amely 2010 óta határon túli magyarok egyéni és közösségi boldogulását, a nemzeti azonosságtudat erősödését szolgálja.
